Szélessávú internet növényeknek Siófok-Törekiben

Kis-Magyarország

A Digi Kft. megbízásából szélessávú internetezésre és televíziós szolgáltatások igénybevételére alkalmas optikai kábelt fektetnek a városrész egy balatoni panorámás hegyi utcájában. A kábel külterületen, ahol elvileg csak mezőgazdasági célú építmények állhatnak, a Digi tulajdonosa, a 4iG két felsővezetője, Jászai Gellért és Linczényi Aladin telkéhez vezet. Hivatalosan mindkét telken „mezőgazdasági” épület áll. A szőlő, az uborka, a fű vagy a tök netfüggő?

A siófoki városháza illetékese szerint a Digi megbízásából egy cég nyújtott be tulajdonosi hozzájárulási kérelmet a vezetékfektetéshez, és szakaszosan kérik meg a közterületbontási engedélyeket. Az „FTTH optikai hálózat tárgyú építési engedélyezési eljárás” idén februárban jogerőssé vált, amit a megyei környezetvédelmi hatóság és a Honvédelmi Minisztérium is jóváhagyott. Mintegy 5,5 kilométeren Siófok Kiliti városrészéből a papkutai területen át megy fel a vezeték, ami egy fél várost el tudna látni bivalyerős nettel. (Összehasonlításként: Siófok belvárosában a Telekom 40 éves rézkábeleken szolgáltat 4 mb/s netet, és még csak nem is ígérnek fejlesztést.)

 
Fotó: A szerző felvétele
 

A 4iG tulajdonában álló beruházó, a Digi a városházához benyújtott, közérdekből nyilvános kérelmében a fejlesztést mint közcélú vezetékfektetést azzal indokolta, hogy új előfizetőknek adnak lehetőséget a nethez csatlakozáshoz. Nyilvános hirdetményt nem találtunk, és hosszas kérdezősködésünkre olyan ingatlantulajdonost sem, akit a Digi értesített volna a csatlakozás lehetőségéről. A területen kifejezetten jó a mobilnet szolgáltatás. Mindazonáltal a vezeték nem városi beruházásként, hanem magáncég saját üzleti kockázatára létesül. Vagy nyereséges lesz, vagy nem. Mindenesetre az üzleti terv két felhasználóval biztosan számolhat. Mint korábban megírtuk,

Siófok-Törekinek ez az a része, ahol Linczényi Aladin mellett Jászai Gellért 4iG-vezér épít gazdasági épületnek álcázott luxusvillát.

A terület egyébként – mezőgazdasági külterület lévén – nem összközműves. Csak villany van, meg most internet lesz (egyeseknek). Vezetékes víz és csatornázás nincs.

 
Fotó: A szerző felvétele
 

Mindazonáltal a szélessávú internet bevezetésével nehéz lesz megmagyarázni például Linczényi Aladin építményének abszolút mezőgazdasági jellegét. Mint korábban beszámoltunk róla, a meglehetősen trükkösen, Linczényi tulajdonában álló két szomszédos telken kialakított épület az alap és pinceszinten valójában egybeér, de azt, hogy ez ne látsszon, némi föld ráhordásával megoldották.

Hasonló a helyzet a Narancs.hu által több cikkben bemutatott, közeli Dharma állatmenhellyel is. Ott egy mobil elemekből összerakott faház „lóg át” egyik saját tulajdonú telekről a másikra. A Dharmát ismeretlen személy feljelentette az építéshatóságnál, és nagy felhajtással maga a „főispán” kabinetfőnöke vonult ki szemlézni a hivatal perbeli ellenfeléhez.

A Dharma területén március 14-én tartott szemlén lapunk is ott volt. A hatóság többek között azt ellenőrizte, hogy korábbi határozatuk alapján az eljárás alá vont lómenhelyesek szabályossá tették-e vagy elbontották-e a faházat. A Dharma Alapítvány képviselője, a telkek tulajdonosa, Berecz Gabriella közölte, hogy a szabályossá tételt megkezdték, de a Somogy megyei kormányhivatal földhivatali osztálya még nem válaszolt a telkek összevonásáról szóló beadványukra, egyben kérte, hogy az építéshatóság módosítsa a határidőt.

A szemlebizottság jelezte, hogy erre nincs lehetőség. Az alapítvány ügyvédje, Litresits András és egy civil megfigyelő közölte, hogy bejelentést szeretne tenni egy teljesen hasonló, nevezetesen a Linczényi-telek ügyében. A szemlebizottság ezután felvonult a közelben levő Linczényi-birtokhoz és felvették a jegyzőkönyvet. Ennek során a szemlebizottság egyik tagja elmondta, hogy ezen a telken volt már ellenőrzés; megállapították, hogy a talajszint felett különállónak látszó két építmény szerintük valóban különálló, a felszíni falak között észlelt beton elemek „távtartók”, mert a kivitelezők az építés után észlelték, hogy a két tömb kezd „egybecsúszni”. Civilek azóta megküldték a hatóságnak az építés folyamatát dokumentáló fotókat, amelyekből egyértelműen látszik, hogy a „távtartó” a födém, konkrétan az egységes pinceszint teteje. Ezek után hivatalból újabb hatósági eljárás indult. Mindeközben a Linczényi-épületre április 12-én használatba vételi engedélyezési kérelmet nyújtottak be.

Kérdeztük az építéshatósági ügyintézőt, hogy összeér-e náluk a két ügy (a szabálytalan építés miatti hatósági eljárás és a használatba vételi engedélyezési kérelem), de azt a választ kaptuk, hogy ez a belső hivatali eljárásrendet érintő kérdés, amit nem közölhet. Kérdeztük továbbá azt is, hogy véleménye szerint a gazdasági épület gazdasági épület jellegét erősíti vagy gyengíti a széles sávú internet/TV kábel bevezetése, de arra sem kaptunk választ, hogy ezt a tényt a használatba vételi engedélyezési eljárás során figyelembe veszik-e. Mindenesetre érdekes kérdés, hogy milyen növényeknek van feltétlenül szükségük szélessávú netre, illetve mi az a mezőgazdasági művelet, amelyhez az ásó-kapa-metszőolló-permetező spektrumon túl internet/ TV is kell.

 
Fotó: A szerző felvétele

Mindeközben a Dharma lómenhely ügyében bírósági végzés született. A Pécsi Törvényszék elrendelte a Somogy Vármegyei Kormányhivatal március 5-i határozatára vonatkozó keresetlevél benyújtásának teljes halasztó hatályát, vagyis nem lehet bontás, amíg a bíróság jogerősen nem dönt a feljelentésre indult kormányhivatali eljárás határozatának jogszerűségét illetően.

Az újabb kérdés az, megkapja-e a használatba vételi engedélyt Linczényi Aladdin nagy sebességű internetvételezési lehetőséggel gazdagodott „gazdasági” építménye.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

A végtelenített Simonka-per a bírói függetlenség árnyékában

A Simonka-per bírája, Laczó Adrienn lemondása nem a politikus elleni büntetőperről szól, de azt (is) nagymértékben befolyásolja. Egyrészt a szemünk előtt játszódik le egy irreálisan elhúzódó elsőfokú bírósági eljárás, másrészt a bírósági szervezet súlyos rendszerhibái mutatják, hogy egy tárgyalás hogyan fordul bohózatba és mi lesz a bírói autonómiával.