Újra elképesztő dolgot művelt Simonka György: kilobbizott 1 milliárd forintot, hogy „sofőrje”, rokona és barátja gazdagodjon

  • narancs.hu
  • 2016. április 6.

Kis-Magyarország

Dél-Békésben ezúttal józan ésszel alig felfogható dolgok történtek. A fideszes Simonka György egymilliárdos programján mutatjuk meg, milyen abszurditásokra képes a NER.

Még a sokat látott NER-hez képest is szokatlan mutatvánnyal rukkolt elő pár hete Simonka György. A dél-békési fideszes képviselőnek több ízben is sikerült megidéznie az ’50-es éveket, amikor a maga által grundolt, egymilliárd forintos ún. pilotprogram záróeseményéről saját falujában, az aprócska, ámde számos állami támogatást elnyerő Pusztaottlakán önmagát idézve ő maga tudósított – természetesen dicshimnuszokat zengve. Az MTI-ben nincs nyoma tudósításnak a március 4-i eseményről, de kisebb portálokon sem láttuk nyomát, hogy az állítólag „döbbenetesen sikeres”, a Belügyminisztérium (BM) finanszírozásával megvalósult majd’ egyéves program summázó eseményét újságírók is látogatták volna. Pedig akár diadalmenetnek is lehetne beállítani a programot – már ha Simonka szavaira hagyatkozunk. „Sok tanulmány készült arról, hogyan lehetne visszaállítani Magyarországon a háztáji gazdálkodást. Mi azt a feladatot tűztük ki célul, hogy nemcsak kitaláljuk, hogyan lehet háztáji gazdaságot létrehozni, hanem elkezdünk tenni érte. (…) Ezzel olyan dolgot valósított meg ez a tizenkilenc település, amire Magyarországon ezelőtt még nem volt példa – emeltem ki.” (Sic!)

De ez csak a kezdet.

Az egymilliárdos költségvetéssel lefolytatott pilotprogram csupán 100 milliós nyereséget produkált, ennek ellenére Simonka történelmi sikerről beszélt. Az viszont biztos, hogy a program során a Simonkához köthető személyek bőségesen nyertek a közbeszerzéseken. Nyert például:

– Simonka volt cége

– Simonka barátja

– Simonka állítólagos sofőrje

– Simonka üzlettársa

– Simonka rokona

Az egész meglepő dolgokat produkáló dél-békési pilotprogram a gazda Belügyminisztériumnak is szemet szúrhatott, erről tanúskodik a lapunk birtokába került levél is. Két éve mi is meglátogattuk falujában Simonkát, letaglózó volt.

Simonka György legújabb mutatványának pontos részleteit a legfrissebb Magyar Narancsban olvashatja.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.