Gőzerővel folyik Seszták Miklós Felcsútjának kibélelése, hirtelen 240 millióra ugrott a támogatás

  • narancs.hu
  • 2015. február 23.

Kis-Magyarország

Az mfor.hu vette észre a növekedést. De mit gondolnak minderről a helyiek? És miért hallgat a sportklub?

„A Kisvárda honlapjára feltöltött, tavaly december közepén született anyag szerint (…) 2014-ben 238 milliós bevételt realizálhatott a Várda SE az előző évi 54 millió után. A növekedés drasztikus: 380 százalékos! Ebben alapvetően két tényező játszott jelentős szerepet. Egyrészt az önkormányzat a korábbi 16,7 millió forint után tavaly 63-at adott az egyesületnek támogatás címén, másrészt pedig a látványcsapatsportot támogatók is hirtelen felfigyeltek a klubra. A 2013-as 33,6 millió után tavaly 171 millió folyhatott be ezen a címen a Várda SE kasszájába, ami 409 százalékos növekedést jelent. A bevételi oldalon érdemes még kitérni arra is, hogy a tavalyi saját bevételek várhatóan a korábbi évekhez hasonló szinten alakulhattak: 3 millió forintra tehettek szert tagdíjakból, jegybevételből. Ez a teljes tavalyi büdzsé 1,2 százalékát teszi ki” – írta hétfői cikkében az mfor.hu. (A támogatások részletezéséről bővebben olvashat az idézett cikkben.)

Seszták Miklós

Seszták Miklós

Fotó: MTI

Korábbi cikkünkben foglalkoztunk a kisvárdai focifejlesztéssel. Ennek elején azt írtuk: „Seszták Miklós fejlesztési miniszter némileg váratlanul, tavaly szeptemberben maga jelentette be, hogy a kabinet jóváhagyta a nagy tervet, miszerint 2016-ig új futballstadion épül a nyírségi városban. A 2500 férőhelyes, UEFA III-as kategóriájú, fedett nézőteres, fűtött talajú és villanyvilágítással ellátott létesítmény 920 millió forintból valósul meg. Utánpótláskorú válogatott, NB I-es mérkőzések és akár Európa-liga-selejtezők megrendezésére is alkalmas lesz a létesítmény – erről először a Friss Rádiónak nyilatkozott” a kisvárdai kötődésű miniszter.

Ebben beszámoltunk a kisvárdai foci jelenéről és múltjáról, de körbenéztünk a városban is, és beszéltünk helyi politikusokkal is. (A kormánypárt oldaláról nem állt szóba velünk senki.) „Örülnöm kell, hogy épül, szépül a város. Én is támogatom a stadionépítést, mint minden olyan beruházást, amely a város fejlődését szolgálja” – vélekedik Csonka Bertalan, a képviselő-testület szocialista képviselője. „De 2015-ben nem biztos, hogy a focistadionoknak van prioritásuk. A munkanélküliség meghaladja a 10 százalékot. Miért nem munkahelyteremtés elősegítésére vagy

Nem nyilatkoznak

Szerettük volna megszólaltatni a beruházással kapcsolatban Kisvárda polgármesterét, Leleszi Tibort, illetve a szakosztályvezetést, edzőt, játékosokat, szertárost. A polgármesternek szánt kérdéseinket Mikó Adrienn, az önkormányzati hivatal kabinetvezetője kérésére el is küldtük e-mailben, ám válasz helyett ügyvédet kaptunk. Sipos István arra hivatkozva, hogy ő az önkormányzat és a szakosztály jogi képviselője, közölte: nem kívánnak nyilatkozni. Másnap úgy tűnt, talán sikerül meggyőzni, két nap gondolkodási időt kért, majd közölte, hogy nem változott az álláspont. Közölte: nem nyilatkoznak a Magyar Narancsnak. Kértük, adja írásba, és indokolja meg. Erre nem volt hajlandó, inkább helyesbített, nem a Magyar Narancsnak nem nyilatkoznak, hanem a tudósítójának. „És nem kell megindokolni!” – közölte. „Polgármester úr annak a közlésével bízott meg, hogy a Cservenyák Katalintól érkezett megkeresésre, melyben gyakorlatilag értelmezésünk szerint interjút kért a polgármester úrtól, nem kívánunk interjút adni.” A kérdésre, hogy másnak adnak-e interjút, azt felelte: „Ahhoz önnek semmi köze.”

szociális bérlakások építésére fordítjuk ezt a pénzt? Tudom, hogy ezek pántlikázott pénzek, és azt is, hogy fontos az egészséges életmód, ráadásul én is futballszerető ember vagyok. Ráció is van az elképzelésben, hisz a vár környéke, a várkert, a strand a stadionnal egy olyan komplexum lehet, amely vonzó az idegenforgalom számára. De felveti a kérdést: ki fogja fenntartani a létesítményt?” – tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy mire fordítana a városban 920 milliót, úgy felel: a versenyhelyzet javítására. „Egyértelműen munkahelyteremtésre. Felújításra szorul többek között a zsinagóga (ebben van a Rétközi Múzeum), a Várszínház és Művészetek Háza, amely már nem felel meg a mai kor színházi követelményeinek. A Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiváljának (korábban Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja) is évről évre csökken a költségvetési támogatása.”

Megkerestük a korábbi, független polgármestert, Oláh Albertet is, aki 2010-ig, húsz éven át volt Kisvárda első embere. „A kisvárdai stadion építése tökéletes tükörképe a mai magyar valóságnak. Valóban épül és gazdagodik egy csodálatos létesítménnyel a város. Mindez így örömhír lenne, ha történetesen a településünk a Rajna partján feküdne!” – mondta a korábbi városvezető, aki az előző ciklusban még önkormányzati képviselő volt. „Csakhogy Magyarországon, hazánk egyik legszegényebb vidékén élünk! Miközben a harsogó propaganda hozsannázik, azt elfelejtik megemlíteni, hogy az önkormányzat jelentősen csökkent feladatainak ellátásához az elmúlt év végén is több százmilliós munkabér- és folyószámla-hitelfelvételről döntött. Az orvosi rendelő felújítása állítólag anyagi gondok miatt elhúzódik, bedeszkázva, fóliával takarva várja a szebb napokat. A szegénység ugrásszerűen megnőtt, de fűtött játéktér lesz! Nos, joggal vetődik fel a kérdés: kinek? Régen mindig az volt a szurkolók kívánsága, hogy minél több helyi tehetség szerepeljen a csapatban! Ma már brazil, szerb és mindenféle náció trükkös megoldásainak tapsol a nagyérdemű. És bizony a fiatalok innen is elvándorolnak, így az nem valószínű, hogy a telt házas rendezvényekből fogják biztosítani a stadion fenntartását. A mostani felkért és önkéntes szponzorok támogatásában én nem bízom. A mi időnkben is voltak. Ők addig maradnak, míg érdekük fűződik a támogatáshoz. De legalább a jövő nemzedéke majd el tudja mondani: Kisvárda is csapdájába esett napjaink oly sokat vitatott politikai döntésének, megalomániás álmának! Aki kételkedik, annak javaslom, menjen el Akasztóra, és nézzen szét a Stadler-stadionban!”

Helyiekkel is beszéltünk. „Szakmunkás-bizonyítvánnyal 46 ezer forint a havi keresetem – kesereg egy asszony. – És ezért a pénzért a tüdőnket is kihajtják nyolc órában. Ez a kis pénz is három hónapig van csak, utána jön a segély, havi 23 ezer forint, de most azt is csökkenteni akarják 17 ezerre. Hogy lehet abból megélni? És akkor csodálkoznak, hogy ennyi ember el van maradva a rezsivel? Ha nem fizetem a rezsit, jön a felszólítás. Egyre többen kerülnek az utcára, mert nem tudnak lakbért fizetni. Gyógyszert vegyek, együnk vagy fűtsünk? – ez itt a kérdés. Lassan minden második család éhezik. Ezt kellene a figyelmébe ajánlani Orbán Viktornak” – sorolja egy szuszra. „Nincs itt szükség stadionra! – jelenti ki. – Abba belegondoltak, hogy ezt fenn is kell tartani? Mennyi terhet rónak még ránk? Mennyi adót? Majd még ettől is kevesebbet kapunk, hogy a stadiont fenntartsák? A szegény emberről a rongyot is lehúzzák. Nagyon rossz élet van. Míg gyesen voltam, eladták a munkahelyemet. 15 éve vagyok munkanélküli. Nem örülök a stadionnak. Cirkusz pár tucat embernek.”

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.