Gőzerővel folyik Seszták Miklós Felcsútjának kibélelése, hirtelen 240 millióra ugrott a támogatás

  • narancs.hu
  • 2015. február 23.

Kis-Magyarország

Az mfor.hu vette észre a növekedést. De mit gondolnak minderről a helyiek? És miért hallgat a sportklub?

„A Kisvárda honlapjára feltöltött, tavaly december közepén született anyag szerint (…) 2014-ben 238 milliós bevételt realizálhatott a Várda SE az előző évi 54 millió után. A növekedés drasztikus: 380 százalékos! Ebben alapvetően két tényező játszott jelentős szerepet. Egyrészt az önkormányzat a korábbi 16,7 millió forint után tavaly 63-at adott az egyesületnek támogatás címén, másrészt pedig a látványcsapatsportot támogatók is hirtelen felfigyeltek a klubra. A 2013-as 33,6 millió után tavaly 171 millió folyhatott be ezen a címen a Várda SE kasszájába, ami 409 százalékos növekedést jelent. A bevételi oldalon érdemes még kitérni arra is, hogy a tavalyi saját bevételek várhatóan a korábbi évekhez hasonló szinten alakulhattak: 3 millió forintra tehettek szert tagdíjakból, jegybevételből. Ez a teljes tavalyi büdzsé 1,2 százalékát teszi ki” – írta hétfői cikkében az mfor.hu. (A támogatások részletezéséről bővebben olvashat az idézett cikkben.)

Seszták Miklós

Seszták Miklós

Fotó: MTI

Korábbi cikkünkben foglalkoztunk a kisvárdai focifejlesztéssel. Ennek elején azt írtuk: „Seszták Miklós fejlesztési miniszter némileg váratlanul, tavaly szeptemberben maga jelentette be, hogy a kabinet jóváhagyta a nagy tervet, miszerint 2016-ig új futballstadion épül a nyírségi városban. A 2500 férőhelyes, UEFA III-as kategóriájú, fedett nézőteres, fűtött talajú és villanyvilágítással ellátott létesítmény 920 millió forintból valósul meg. Utánpótláskorú válogatott, NB I-es mérkőzések és akár Európa-liga-selejtezők megrendezésére is alkalmas lesz a létesítmény – erről először a Friss Rádiónak nyilatkozott” a kisvárdai kötődésű miniszter.

Ebben beszámoltunk a kisvárdai foci jelenéről és múltjáról, de körbenéztünk a városban is, és beszéltünk helyi politikusokkal is. (A kormánypárt oldaláról nem állt szóba velünk senki.) „Örülnöm kell, hogy épül, szépül a város. Én is támogatom a stadionépítést, mint minden olyan beruházást, amely a város fejlődését szolgálja” – vélekedik Csonka Bertalan, a képviselő-testület szocialista képviselője. „De 2015-ben nem biztos, hogy a focistadionoknak van prioritásuk. A munkanélküliség meghaladja a 10 százalékot. Miért nem munkahelyteremtés elősegítésére vagy

Nem nyilatkoznak

Szerettük volna megszólaltatni a beruházással kapcsolatban Kisvárda polgármesterét, Leleszi Tibort, illetve a szakosztályvezetést, edzőt, játékosokat, szertárost. A polgármesternek szánt kérdéseinket Mikó Adrienn, az önkormányzati hivatal kabinetvezetője kérésére el is küldtük e-mailben, ám válasz helyett ügyvédet kaptunk. Sipos István arra hivatkozva, hogy ő az önkormányzat és a szakosztály jogi képviselője, közölte: nem kívánnak nyilatkozni. Másnap úgy tűnt, talán sikerül meggyőzni, két nap gondolkodási időt kért, majd közölte, hogy nem változott az álláspont. Közölte: nem nyilatkoznak a Magyar Narancsnak. Kértük, adja írásba, és indokolja meg. Erre nem volt hajlandó, inkább helyesbített, nem a Magyar Narancsnak nem nyilatkoznak, hanem a tudósítójának. „És nem kell megindokolni!” – közölte. „Polgármester úr annak a közlésével bízott meg, hogy a Cservenyák Katalintól érkezett megkeresésre, melyben gyakorlatilag értelmezésünk szerint interjút kért a polgármester úrtól, nem kívánunk interjút adni.” A kérdésre, hogy másnak adnak-e interjút, azt felelte: „Ahhoz önnek semmi köze.”

szociális bérlakások építésére fordítjuk ezt a pénzt? Tudom, hogy ezek pántlikázott pénzek, és azt is, hogy fontos az egészséges életmód, ráadásul én is futballszerető ember vagyok. Ráció is van az elképzelésben, hisz a vár környéke, a várkert, a strand a stadionnal egy olyan komplexum lehet, amely vonzó az idegenforgalom számára. De felveti a kérdést: ki fogja fenntartani a létesítményt?” – tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy mire fordítana a városban 920 milliót, úgy felel: a versenyhelyzet javítására. „Egyértelműen munkahelyteremtésre. Felújításra szorul többek között a zsinagóga (ebben van a Rétközi Múzeum), a Várszínház és Művészetek Háza, amely már nem felel meg a mai kor színházi követelményeinek. A Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiváljának (korábban Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja) is évről évre csökken a költségvetési támogatása.”

Megkerestük a korábbi, független polgármestert, Oláh Albertet is, aki 2010-ig, húsz éven át volt Kisvárda első embere. „A kisvárdai stadion építése tökéletes tükörképe a mai magyar valóságnak. Valóban épül és gazdagodik egy csodálatos létesítménnyel a város. Mindez így örömhír lenne, ha történetesen a településünk a Rajna partján feküdne!” – mondta a korábbi városvezető, aki az előző ciklusban még önkormányzati képviselő volt. „Csakhogy Magyarországon, hazánk egyik legszegényebb vidékén élünk! Miközben a harsogó propaganda hozsannázik, azt elfelejtik megemlíteni, hogy az önkormányzat jelentősen csökkent feladatainak ellátásához az elmúlt év végén is több százmilliós munkabér- és folyószámla-hitelfelvételről döntött. Az orvosi rendelő felújítása állítólag anyagi gondok miatt elhúzódik, bedeszkázva, fóliával takarva várja a szebb napokat. A szegénység ugrásszerűen megnőtt, de fűtött játéktér lesz! Nos, joggal vetődik fel a kérdés: kinek? Régen mindig az volt a szurkolók kívánsága, hogy minél több helyi tehetség szerepeljen a csapatban! Ma már brazil, szerb és mindenféle náció trükkös megoldásainak tapsol a nagyérdemű. És bizony a fiatalok innen is elvándorolnak, így az nem valószínű, hogy a telt házas rendezvényekből fogják biztosítani a stadion fenntartását. A mostani felkért és önkéntes szponzorok támogatásában én nem bízom. A mi időnkben is voltak. Ők addig maradnak, míg érdekük fűződik a támogatáshoz. De legalább a jövő nemzedéke majd el tudja mondani: Kisvárda is csapdájába esett napjaink oly sokat vitatott politikai döntésének, megalomániás álmának! Aki kételkedik, annak javaslom, menjen el Akasztóra, és nézzen szét a Stadler-stadionban!”

Helyiekkel is beszéltünk. „Szakmunkás-bizonyítvánnyal 46 ezer forint a havi keresetem – kesereg egy asszony. – És ezért a pénzért a tüdőnket is kihajtják nyolc órában. Ez a kis pénz is három hónapig van csak, utána jön a segély, havi 23 ezer forint, de most azt is csökkenteni akarják 17 ezerre. Hogy lehet abból megélni? És akkor csodálkoznak, hogy ennyi ember el van maradva a rezsivel? Ha nem fizetem a rezsit, jön a felszólítás. Egyre többen kerülnek az utcára, mert nem tudnak lakbért fizetni. Gyógyszert vegyek, együnk vagy fűtsünk? – ez itt a kérdés. Lassan minden második család éhezik. Ezt kellene a figyelmébe ajánlani Orbán Viktornak” – sorolja egy szuszra. „Nincs itt szükség stadionra! – jelenti ki. – Abba belegondoltak, hogy ezt fenn is kell tartani? Mennyi terhet rónak még ránk? Mennyi adót? Majd még ettől is kevesebbet kapunk, hogy a stadiont fenntartsák? A szegény emberről a rongyot is lehúzzák. Nagyon rossz élet van. Míg gyesen voltam, eladták a munkahelyemet. 15 éve vagyok munkanélküli. Nem örülök a stadionnak. Cirkusz pár tucat embernek.”

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?