Ahogy sok helyütt, így a Miskolci Egyetem Comenius Főiskolai Karán is megmozdultak a diákok, amikor kiderült, hogy a kormány jelentős mértékben csökkenti az állami finanszírozású helyek számát. A zempléni iskolavárosban, Sárospatakon azonban más célja is volt a demonstrációnak: a diákok az általános célok mellett intézményükért is szót emeltek, ugyanis itt az állami finanszírozású férőhelyek számának csökkenésével azonnal ellehetetlenülne a képzés.
Az 500 éves hagyomány
Molnár Gergő, a főiskolai kar hallgatói önkormányzatának elnöke a tiltakozásokon azt mondta: a tervezett reformok bevezetésével végképp ellehetetlenülhet az intézmény oktatásának gerincét alkotó óvodapedagógus- és tanítóképzés. Szerinte ugyanis, ha minden képzésért fizetni kell, kevesen szánnak sok százezer vagy több millió forintot arra, hogy egy nettó 80-100 ezer forintot kereső tanító legyen belőlük. Ebből az összegből a diákhitel törlesztése is nehézkes – közölte a sárospataki HÖK-elnök, aki bevallotta, maga is ilyen gondokkal küszködik. Már ha egyáltalán el tud valaki helyezkedni, ugyanis egész Borsod-Abaúj-Zemplén megyében nehéz pedagógusként munkát találni. Sárospatakon egy-egy meghirdetett tanári, tanítói álláshelyre általában száznál is többen pályáznak.
Fotó: MTI
Patkó Gyula, az anyaintézmény, a Miskolci Egyetem rektora gyakran emlékeztet rá, hogy Sárospatakon közel 500 éves hagyomány szűnhet meg, mivel a zempléni iskolavárosban a mohácsi vész után öt esztendővel, 1531-ben már folyt pedagógusképzés. De a felsőfokú tanítóképzés is több mint másfél évszázados múltra tekint vissza a városban.
A diákok nem először álltak ki intézményükért. Tavaly a leghosszabb folyamatos tanítás Guinness-rekordjával igyekeztek felhívni a figyelmet a tanítóképzést fenyegető veszélyekre, a jelek szerint azonban hiába. Az iskola létszámbeli hanyatlása 2007-ben kezdődött, ekkor húzták meg először a ponthatárokat az országos teljesítmények alapján. Azóta a budapesti felsőoktatási intézmények jelentős helyzeti előnybe kerültek a vidékiekkel szemben. 2006-ban összesen nyolc (hat magyarországi és két határon túli) képzési helyszínen még 1400 diákja volt a sárospataki főiskolai karnak – jelenleg a hallgatók száma azonban nem éri el a négyszázat. Az államilag finanszírozott tanítói és óvodapedagógusi helyek radikális csökkenése miatt néhány éve az intézmény nevéből ki is vették a tanítóképző szót, azóta sima főiskolai karként szerepel a pataki. A diákok létszámának visszaesése pénzügyi gondokat is okozott, tavaly a Miskolci Egyetem 70 millió forinttal támogatta a nehéz helyzetbe került kart. Ezt viszont minden esztendőben nem teheti meg, hiszen a miskolci campus is alig feleannyi pénzből gazdálkodik ma, mint három-négy éve.
Nem vitatják
Részleges profilváltásra szükség van – ezt Hegedűs László kari dékán is elismeri. Véleménye szerint évente 80–120 diplomát tudnának kiadni, és szerinte szabadul fel a környéken ennyi, Sárospatakon végzettel betölthető álláshely. Ám a létszámot sohasem tudják feltölteni az országosan meghatározott, a vidéki felsőoktatási intézményekbe jelentkező diákok teljesítményéhez képest irreálisan magas pontszámok miatt. A dékán azt mondja: számos olyan tervük van, amely hosszú távon stabilizálhatja az intézmény helyzetét. Ezeket ismerik a megyei vezetők, gazdasági szereplők is, de megvalósításuk időt vesz igénybe. Ilyen az idegenforgalmi vagy nemzetközi borászati menedzserképzés, vagy a megújuló energiákkal foglalkozó szakemberek oktatása. Az előző elképzelést a Tokaji Borvidék borászati hagyományaira, fejlődő idegenforgalmára alapoznák. Az utóbbinak pedig lökést adhat az, hogy Illés Zoltán környezetügyi államtitkár nemrég bejelentette: megpróbálnak olyan helyzetet teremteni, hogy a Sárospatak melletti Sátoraljaújhely ipari parkjában napkollektorok összeszerelésére specializálódott üzemek telepedjenek le. Az új képzési formák beindításáig azonban még biztosan eltelik néhány esztendő.
Az utóbbi időszakban a pataki főiskola fenntartóváltásáról is szóltak a hírek. Az elsősorban műszaki profilú – és egyre inkább azt erősítő – Miskolci Egyetem egyre nagyobb nehézségnek érezte a sárospataki kar működtetését, legalábbis a kiszivárgott hírek szerint a campus szenátusában éles viták voltak ezzel kapcsolatban. A főiskolát már régen szeretné megszerezni az egri Eszterházy Károly Főiskola is, most talán a hevesi intézmény látszik a legesélyesebbnek arra, hogy a nehéz sorsú pataki felsőoktatási intézmény fenntartója legyen. Ám ha bevezetik a felsőoktatási reformot, kétségessé válik, lesz-e mit átvennie.
