"Sajnálattal értesítjük, hogy az Új Magyar Fejlesztési Terv Közép-Magyarországi Operatív Program támogatási rendszeréhez benyújtott 'Kincsem szolgáltatóház - Göd' című pályázatát nem a pályázati útmutatóban meghatározott benyújtási feltételeknek megfelelően nyújtotta be, ezért elutasítjuk." Az uniós fejlesztési források felett rendelkező Pro Régió Kht. e kedvezőtlen döntésével szembesült a gödi önkormányzat 2008 júniusában. A pályázatot azért bukta el a település, mert az elkészítésével megbízott, egyébként piackutatással foglalkozó Forsense Kft. figyelmen kívül hagyta az egyik benyújtási alapfeltételt, miszerint az anyagot folyamatos oldalszámozással kell ellátni. Pedig az útmutató egyértelműen fogalmazott: ennek nem teljesítése esetén a pályázatot formai hiba miatt elutasítják.
Kincsem, ami nincsen
Göd 2002-ben határozta el új városközpont építését, helyszínnek a legendás versenyló, Kincsem istállóját és a környékét jelölték ki. Az ügyet segítette, hogy ötmillió forintot nyertek pályázaton a tervezésre. A százötven éves épület karakterét megőrizve olyan kulturális központot terveztek, amelyben helytörténeti múzeum, kiállító-, előadó- és tornaterem, valamint több más célú helyiség is helyet kap. A 2007-ben kiírt településközpont-fejlesztési pályázat teremtett volna forrást mindennek megvalósításához: az önkormányzat az Európai Uniótól nettó 700 millió forintot szeretett volna elnyerni. (A düledező állapotú Kincsem Istálló rehabilitációjára, amely a városközpont-fejlesztéstől függetlenül valósult volna meg, az önkormányzat a Norvég Alapból nettó 570 millió forintot szeretett volna lehívni, de ebből sem lett semmi. Mára az összeomlás szélére került az épület.) A pályázat benyújtásához előzetes akciótervet, továbbá integrált városfejlesztési stratégiát kellett kidolgozni: az önkormányzat ezeket a Századvég Alapítvánnyal akkoriban rendszeresen politikai közvélemény-kutatásokat végző gödi Forsense Kft., valamint a budapesti Corvinus Egyetemhez tartozó BCE Innovációs Központ Kht. alkotta konzorciumra bízta. (A Századvégről és a Forsense-ről lásd Kikről beszélünk? című keretes anyagunkat.)
Forsense nonszensz
Fotó: Dr. Horváth Viktor
A gödi projektpályázat megírására legalkalmasabbnak minősített Forsense Kft. tevékenységi körében nem szerepelt ugyan a pályázatírás, ám ettől függetlenül Markó József (Fidesz) polgármester már a 2008. februári testületi ülésen első számú esélyesnek nevezte. Indoklásában arra hivatkozott, hogy korábban is eredményesen dolgoztak a városnak, és az ő ajánlatuk volt a legolcsóbb. Az ülésen a polgármester kijelentette: ha kudarccal végződik a pályázat, vállalja a felelősséget. Volt olyan képviselő, aki megjegyezte: ekkora volumenű és jelentőségű pályázat kidolgozására szerencsésebb lenne profi pályázatíró céget szerződtetni, ám ez az érv nem befolyásolta a döntést. (Nem mellesleg: a gödi önkormányzat "üvegzseb" oldalán elég korlátozottak a közérdekű adatok, az 5 millió forint feletti szerződések köre a 2009. februári állapotot mutatja.) A pályázatírásra jelentkezők ajánlatát a képviselők nem tudták összehasonlítani, mert a polgármester nem adta ki őket - máig nem tudni, kik szálltak versenybe a Forsense-szel. A testületi többség végül megszavazta a Forsense és a BCE megbízását, az önkormányzat az 1,2 milliárd forintba kerülő projekt megvalósításához nettó 235 millió forint önrészt tett félre.
A pályázati anyagot fél éven át hét pecsét alatt őrizte a polgármester, a Városvédő-frakció képviselője 2008. augusztusban kérte ki a dokumentációt, amit végül 2009. februárban nézhetett át. A képviselő felületesnek és gyengének találta az anyagot, többek között az alábbi szócséplések olvastán: "Szükséges a hazai pályázati rendszer megismerése és a lehetőségek kihasználása, hiszen a város nem rendelkezik akkora saját forrással, hogy nagy volumenű projektjeit önerőből megvalósítsa. Fel kell ismerni, és ki kell használni a pályázati rendszer adta lehetőségeket, ami folyamatos munkát igényel az önkormányzat részéről. A több százmilliós, illetve többmilliárdos projektek menedzselése is szakértelmet kíván."
A helyi gazdaságfejlesztési célok meghatározását hét mondattal, az ehhez segítő eszközöket 14 mondattal (némelyiket megismételve) intézte el a pályázatíró. A várható hatásokra 10 mondat - köztük "a lakosság életminősége javul" megállapítás - jutott. A projektleírás azzal tűnt ki a hasonló pályázati anyagok közül, hogy kézzel írták a tartalomjegyzékét és az oldalszámozást 163 oldalon át. A tartalomjegyzékből egyébként egészében kimaradt a projekt kapcsán megvásárolandó ingatlanok tulajdonviszonyait tartalmazó jegyzék, a vezetői összefoglaló cím alá pedig egyetlen sor sem került.
Az önkormányzat panasszal élt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél a pályázat elutasítása miatt, de annak is elutasítás lett a következménye. Gödön azóta se épült fel a városközpont, amelynek kiemelt célja volt a helyi vállalkozói, szolgáltatói szektor helyzetbe hozása. A Forsense viszont megkapta az önkormányzattól a nettó 6,8 millió forintos díjat a munkájáért.
"Ebben az időszakban a pályázati felhívások 5-6 olyan alapkritériumot tartalmaztak, amelyek nem teljesítése esetén a pályázatot eleve be sem fogadták. Lehet helyteleníteni, hogy egy akkora volumenű munkát, mint egy városközpont-pályázat, az oldalszámozás hiánya miatt elutasítanak, de aki még ezt az öt alapfeltételt sem képes tisztességesen teljesíteni, hogyan lesz képes egy milliárdos projekt szabályos pénzügyi és szakmai megvalósítására?" - mondta a pályázatról megkérdezett szakértő a Narancsnak.
Keszi nem eszi
A Forsense pályázatírói képességeit a Göddel szomszédos Dunakeszi is igénybe vette. A cég nemcsak Gödhöz, hanem Dunakeszihez is kötődik, Havasi Márta, aki 2005-től 2012-ig volt ügyvezető, dunakeszi lakos. Dunakeszi is ugyanazon a pályázaton indult, mint Göd (Településközpontok fejlesztése - Funkcióbővítő rehabilitáció - Pest megyei településközpontok fejlesztése - Integrált településfejlesztés). A várost irányító Fidesz-, Lokálpatrióta-frakció együttműködése a Forsense megbízását szavazta meg, és 2008 júniusában az elkészült dokumentumokat is elfogadta. (2007-ben a Forsense az önkormányzat megbízásából ezer dunakeszi lakost kérdezett meg az elmúlt egy év fejlődésének tapasztalatairól.) Mint az önkormányzat képviselője a Narancsnak elmondta, a megrendelések tárgya lefedte a pályázati címben foglalt feladatokat. A komplex munka szerződésszerű teljesítéséért a Forsense Kft. nettó 7 300 000 forint díjban részesült. Az önkormányzat összesen 675 millió forint támogatást szeretett volna lehívni, a projekt teljes tervezett költsége 844 millió forint volt, ebből 169 millió forint az önrész. "A pályázatot formai okokból elutasították, az ezzel kapcsolatos fellebbezések nem jártak sikerrel. A sikertelen pályázat okán a fejlesztés ez idáig nem valósult meg" - tudtuk meg az önkormányzattól. A Narancs úgy tudja, az elutasítás oka ugyanaz volt, mint a gödinél, azaz itt sem sikerült az oldalszámozást precízen véghezvinni. A pályázat és a fellebbezés elutasítása így nem meglepő, hiszen - tudtuk meg egy másik pályázatíró szakértőtől - formai hiba esetén hiánypótlásnak nincs helye, a kiíró a protokoll szerint a kukába küldi az anyagot.
Ezek ismeretében a mindösszesen nettó 14 milliós díjazás kissé eltúlzottnak tűnik.
Kikről beszélünk?A Századvég Lap- és Könyvkiadó Kft.-t 1989-ben többek között Orbán Viktor, Kövér László - ők két és fél év múltán kiszálltak -, Kövér Szilárd és Stumpf István alapította. (A cég névváltozások után, jelentős köztartozást felhalmozva végül Kaya Ibrahim tulajdonában kötött ki. Nota bene: a legendás török vendégmunkásra ma már semmi nem utal az elektronikus cégnyilvántartásban.) Stumpf István lett a hasonló nevű alapítvány vezetője. A Századvégnek ma is nyilvánvaló a kapcsolata a Fidesszel: az alapítvány elnökhelyettese, Szalay-Bobrovniczky Kristóf a Giró-Szász András jelenlegi kormányszóvivő és Heim Péter közgazdász által 2010-ben alapított Századvég Gazdaságkutató Zrt. igazgatóságának a tagja. (A gazdaságkutatóval azonos címen bejegyzett Strategopolis Stratégiai Elemző Kommunikációs Kft.-nek szintén Szalay-Bobrovniczky az ügyvezetője, Giró-Szász ebben a cégben is ügyvezető volt, amiről tavalyi kormányszóvivői kinevezésekor lemondott.) Stumpf miniszter jobbkeze Tóth Zsolt főosztályvezető, politikai főtanácsadó, kabinetvezető, a gödi Fidesz-szervezet egyik alapítója volt, aki 2002-ben hozta létre a Forsense Kft.-t, eredetileg Optima Fide Társadalomkutató és Tanácsadó Kft. néven. Tóth tavaly tulajdonosként kiszállt a cégből, de továbbra is kezében tartja az ügyvezetést. A cég 2004-ben vette fel a Forsense nevet, aztán tavaly ettől is megszabadult, és Bluesense Kft.-ként működik tovább, miközben több mint egy éve bejegyzésre vár a legújabb neve (Zöld 2020 Kft.). Tóth Stumpf kancelláriaminiszterkedése idején a ma Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. névre hallgató, akkoriban Kopint Datorg Zrt. igazgatóságába (1999-2002), 2002-ben a Gemenc Volán igazgatóságába is bekerült. A Forsense-t Tóth feleségével alapította; Hriczu Adél Stumpf kabinetjének első fogalmazójaként dolgozott, 1999. október 23-án munkája elismeréseként miniszteri elismerő oklevelet kapott. Stumpf kabinetjében 1999-2002 között a Miniszterelnöki Hivatalban közvélemény-kutatási szakértőként tevékenykedett Jelenfi Gábor, aki 2002-től a Forsense kutatási igazgatója lett, a cégben 2005-2011-ben üzletrésze is volt. A Forsense-ben 2007-2011-ben Tóth mellett Bozsonyi Károly is rendelkezett tulajdonrésszel, aki idén januártól vezeti a honvédelmi tárca egyik cégét, a HM Zrínyi Kommunikációs Nonprofit Kft.-t. |
Milliárdok "valamilyen módon"Szabó Máté, az Eötvös Károly Intézet munkatársa a TASZ-szal együtt indított pert a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal (NFM) szemben, hogy megkapja a Századvég-cégcsoport (Századvég Alapítvány, Századvég Zrt., Strategopolis Kft.) és a minisztérium közötti 2,7 milliárdos, de akár 3,1 milliárd forintra bővíthető, 2014-ig szóló keretszerződés részeként idén májusig elkészült tanulmányokat. A per első, október 10-i tárgyalásán az NFM képviselője átadott egy iratot, melyből kiderült, hogy a Századvég Konzorciummal kötött szerződés 2011. évi 940 millió forintos keretéből 2012. június 30-ig 934 millió forintot fizettek ki. A TASZ egy másik pert is indított e tárgyban. Ennek múlt heti tárgyalásán az NFM jogi képviselője közölte: annak ellenére fizették ki a közel egymilliárdos összeget, hogy - bár a tárca volt a megrendelő - nem voltak birtokában a teljesítési igazolásoknak, noha a megbízási szerződés szerint a megbízónak kellett volna kiállítania őket. 'k csak közreműködtek, a teljesítési igazolások vélelmezhetően a Miniszterelnökséget vezető államtitkárságnál vannak - fogalmazott a jogi képviselő. Ám hogy vannak-e, arról az NFM-nek nincs biztos tudomása. A Miniszterelnökség "valamilyen módon értesítette" a minisztériumot, hogy kifizetheti a megbízási díjakat - hangzott el a tárgyaláson. A Forsense-ből átkeresztelt Bluesense Kft.-t tavaly augusztusban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közbeszerzés nélkül bízta meg a kormánytisztviselők és az állami cégvezetők hangulatáról, attitűdjéről, az Orbán-kabinet egyéves teljesítményéről alkotott véleményükről készítendő felmérés elvégzésével, 7,7 millióért. A közbeszerzési értékhatárt el nem érő megbízást meghívás útján nyerte el a társaság, amely a legolcsóbb ajánlatot adta. |
