Halálbüntetés, munkatáborok és a népakarat

  • Konok Péter
  • 2015. április 30.

Konok dolgok

Halálbüntetés? Munkatáborok a menekülteknek? Hát nem ezt akarjuk mindannyian?

A kormány „lépéseket tesz”, mert a Guardian megírta, hogy Orbán „vissza akarja állítani a halálbüntetést, és munkatáborokat akar építeni a bevándorlóknak”.

A kormány ilyenkor immár hagyományosan lépegetni szokott, afféle kisbirodalmi lépegetőként, nagy vastalpai dübörögnek (hallod, elefánt?), villognak a kommunikációs lézerek.

Mert a Guardian kétségkívül ferdít. Orbán Viktor csupán a „választók”, a „magyar emberek” akaratát képviseli, mint mindig – a nemzet torka ő, törpegigászi giga, amin szabadságharcos pálinka (a kisemberek kemény drogja) csurog lefelé, és ordas ordók danolnak bele a Nyugat alkonypírjába az európai kocsma muskátlis tornácán. Servus servorum populi, ez Orbán Viktor, a Nagy Rezonőr. A népakarat szócsöve.

A „magyar emberek” azt akarták, hogy kórházi folyósokra lefektetett, penészes matracokon várhassák az aktuális vakbélműtétet, zsebükben az otthonról hozott gyógyszer, kötszer, konyhakés? Megkapták. Kinek mi köze hozzá? Így szeretik.

Kisvasutat is akartak a „magyar emberek” Felcsútra, hogy az Ország Gázmestere azon szállíthassa a szotyolát a helyi amfiteátrum VIP-páholyába? Épül már.

A világ legmagasabb áfáját követelték a „magyar emberek”, mert alább nem adták? Büszkék lehetnek rá. Van. Mindenki láthatja. Csak ne tessék tapogatni!

Nemzeti trafikokat akartak a „magyar emberek”? Igen. Fóliás ablakokat követeltek rájuk? Ige... izé, dehogyis, félreértés: a „magyar emberek” nem követeltek fóliás ablakokat, átláthatóságot követeltek, itt mifelénk csak gonosz Idegen Érdekek szoktak ködösíteni meg homályosítani.

Atomot követelt a „magyar ember”? Atomot kap, bár világnemzetként birodalmában soha nem nyugszik le a nap.

A „magyar emberek” netadót követeltek (de kicsavarták a kezükből a kónbenditek, tavareszek és gardianok); vasárnapi zárva tartást követeltek, hogy olyankor beszélhessék meg gyerekeikkel a heti hittananyagot, amit szintén ők követeltek; a magyar emberek követelték, hogy védjék meg a nyugdíjakat, a brókereket (vagy várjunk csak! kezdek belezavarodni...); a „magyar ember” haszontalan nemzeti parkok helyett repcemezőket és mangalicatelepeket követelt. Guccit a jobbaknak, örökkön táguló villákat az optimatáknak, delfines jacuzzit a nemzet futsalosainak, börtönt a hajléktalanoknak, békét a palotáknak és háborút a kunyhóknak. Optimista időjárás-jelentéseket. Vida Ildikót (mert a „magyar ember” magyarul beszél).

És persze halálbüntetést követelnek és munkatáborokat a menekülteknek. Az utóbbit levélben is megerősítették. Illetve izé… szóval nemsokára meg fogják erősíteni.

Orbán, mit tehetne szegény: rajta keresztül a „magyar ember” beszél. Mint Pepin bácsi: „Nem én üvöltök, valaki itt bennem.” A nemzet nem a négyes metró: igazi, értő vezető kell bele, már csak megnyugtatásul is. De mindig a „magyar emberek” akaratának sínjein, magasztos kényszerpályáján fut végállomástól végállomásig.

Ha a „magyar ember” akarná, megszűnne a gravitáció. Lepotyognának mind a földről áskálódó ellenei.

De a „magyar ember” nagylelkű is. Ezt azért nem akarja.

Még.

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?