Könyv

Az empátia a könyvekből jön, nem a filmekből vagy a realitykből.

Kimaxolta az ellenzékkel – vagy a normalitással – való szolidaritást a török Nobel-díjas.

Tizenöt év hallgatás után jelenik meg Peer Krisztián negyedik verseskötete, a 42, amiben egy szokatlan nyomdatechnológiai megoldásnak köszönhetően késsel kell felvágni a lapokat: csak így válnak olvashatóvá azok a gyászversek, amiket az után írt, hogy barátnője C típusú agyhártyagyulladásban meghalt. Mocsár Zsófia látványtervező rajzai a kötetbe is bekerültek. A költővel Dixi és Jézus terméketlenségéről, a banki tartozásáról, a felelősségről és a pókerről beszélgettünk, de szóba került Here bácsi is.

Megkockáztatom: jó novelláskötetet nehezebb írni, mint jó regényt.

Kis magyar fotográfia.

Nem ez lesz Orbán kedvenc olvasmánya.

Az első könyvesek közt 78 évesen debütált, korábban irodalmi szerkesztőként és műfordítóként ismert szerző 2009-es önéletrajzi regényét (Anyakép, amerikai keretben) tavasszal adták ki német nyelven, és korábbi sikerei után a nemrég véget ért frankfurti könyvvásáron is megkülönböztetett figyelemben részesült. Regényes családtörténetéről, egy meg nem élt életről, és az apja és Bajor Gizi levelezéséből készülő új könyvéről is beszélgettünk.

#IstandwithCEU

A tudományos bestseller receptje ebben az esetben a következő: vegyél egy, az erdőkért rajongó német urat, aki több mint két évtizedet nyomott le a német erdőfelügyeletnél, azután elege lett a közszolgálatból, s azóta sajátos ökológiai törekvéseit egy környezetbarát erdőgazdaság vezetőjeként és népszerűsítő könyvek szerzőjeként éli ki.

1949-ben Noel H. Field volt a legismertebb amerikai Magyarországon. Vele volt tele a sajtó, ő volt a Rajk-per koronatanúja, a „CIA-kémfőnök”, ám a fényképét nem közölték, amikor pedig a kirakatper zajlott, nem jelent meg a bíróság előtt. Sokan gondolhatták a titokzatos amerikairól azt is, hogy igazából nem is létezik, az Andrássy út 60.-ban alkotta meg valami ávéhás Frankenstein doktor.

Ilyet se sokat láttunk: az ifjúsági kiadó segíti ki a megcsappant állami támogatás miatt az életéért küzdő írószervezetet. Azt remélik, hogy a jó példa ragadós lesz.

A köztudottan zsákutcás és kényszerpályás magyar múlt valójában az esélyek és lehetőségek terepe volt még a tragikus huszadik század első felében is.