(2017-04-06)
Az Országgyűlés kedden elfogadta a felsőoktatási törvény külföldi egyetemeket érintő azon módosítását, ami ellehetetleníti többek között a Central European University (CEU) magyarországi működését.
Németh Szilárd tekegolyószerű viselkedésén sokan kiakadnak. Egyesek azt mondják, csak egy végletekig vakbuzgó, hithű, mélyebb ismeretekben viszont nem bővelkedő ember tud ennyire sallangmentesen hülyének lenni. Mások szerint viszont ez nem más, mint fölvett póz, ráírt szerep, amelyet napról napra hoz egyre kénesebb, poklokat megjáró látomásaival.
A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény lex CEU néven elhíresült módosítása joggal keltett nagy felháborodást a magyar és nemzetközi tudós közösségben. Az elmúlt napokban sokan leírták már, hogy mennyire értelmetlen, mennyire káros Magyarország és Budapest számára a Közép-európai Egyetem (CEU) elleni kormányzati támadás. Mélyen egyetértve a CEU maradása mellett érvelő írásokkal, az alábbiakban néhány észrevételt tennék a kormány törvényjavaslatot kísérő különös indokaihoz.
De szép nap is volt az, amikor fővárosunk főpolgármestere sívó oroszlánként egyszer csak az autósok védelmére kelt.
Ki akarja űzni a CEU-t, a Közép-európai Egyetemet Orbán Viktor Magyarországról, hogy hogyan, arról beljebb részletesen beszámolunk, még beljebb a törvénymódosítás hivatalos indoklásának értelmetlenségéről és orcátlanságáról is szólunk. De miért akarja ezt tenni valójában?
Az új amerikai elnök elvenné azt a csekély összeget is, amit a szövetségi állam közkultúrára költ. Merthogy van ilyen: 1965 óta létező kormányzati szerv a NEA, amely mára a kisközösségek, etnikai csoportok kulturális aktivitását tartja életben.
A rendszerváltás utáni években egy kis ügyességgel és megfelelő kapcsolatokkal szinte ingyen lehetett akár egész gyárakhoz hozzájutni. Ebben az ügyletben felbukkan egy Kósa Lajos nevű ember is.
A CEU mai működési modelljét szinte biztosan ellehetetleníti a felsőoktatási törvény kedden elfogadott módosítása. Nem kizárt, hogy a legnívósabb magyar egyetem kénytelen lesz elhagyni Budapestet.
Szüksége van-e Magyarországnak a nukleáris energiára, vagy inkább a megújulókból, tehát a szél- és napenergiából kellene biztosítani az ország áramszükségletét? Interjúalanyunk szerint atomenergia nélkül nem lesz elég áram, a nap és a szél felhasználása nélkül viszont lemaradunk a fejlődésben.
A poptörténetnek vannak kimondottan balhés testvérpárosai, elég a Davies fivérekre (The Kinks) vagy Liam és Noel Gallagherre gondolni, de a The Jesus and Mary Chain vezérei, Jim és William Reid ott liheg a nyakukban.
A svájci születésű francia virtuózzal a MOM Kulturális Központban rendezett Get Gloser Jazzfesztiválon beszélgettünk.
Hogyan játsszunk operettet? Szemernyi kétségem sincs afelől, hogy erre a kérdésre most számos olvasó mindössze egy kurta sehoggyal fog válaszolni, ám a többiek talán empatikusan átérzik e fölvetés jelentőségét, amely a kortárs színházcsinálás egyik legnehezebben megoldható feladatára terelheti figyelmünket.
Próbálnék megengedőbbnek lenni az olyan szimpatikus vállalkozásokkal szemben, mint minden idők legfilozofikusabb és legvéresebb cyberpunk animéjének Scarlett Johanssonnal megspékelt, élőszereplős hollywoodi remake-je, elvégre fontos az ifjúság nevelő szándékú terelgetése a helyes irányba.
A Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében nyílik kiállítás a háromszoros Oscar-díjas olasz operatőr és fotográfus képeiből a Capa Központban. Ebből az alkalomból kerestük fel Rómában a maestrót, aki Budapesten forgatván Joshua Sinclair A sivatagi rózsa című filmjét, hamarosan viszonozza is a vizitet.
Majdnem két évtizedes életműve oly stabil nézői érdeklődést, támogatást élvez, mint kevés (független és nem független) társulaté. A forma csiszolása a kezdetekben előadásról előadásra haladt, ahogy a színészek is együtt növögettek és erősödtek a pintéri életművel.
Az ArtMan Egyesület, illetve a Tánceánia előadásait azért néztem, hogy leskelődhessek, betekinthessek a sérült, illetve mozgáskorlátozott emberek, előadók világába.
„Óriási bukás… mondhatni iszonyatos bukás” – így írt a múlt héten a pártatlan tájékoztatással mostanság ritkán megvádolható Origo Kálmán Olga új műsoráról, amely némi címmódosítással az ATV helyett immár a Hír Tv főműsoridejét tölti ki hétköznap esténként.
Tizenöt év hallgatás után jelenik meg Peer Krisztián negyedik verseskötete, a 42, amiben egy szokatlan nyomdatechnológiai megoldásnak köszönhetően késsel kell felvágni a lapokat: csak így válnak olvashatóvá azok a gyászversek, amiket az után írt, hogy barátnője C típusú agyhártyagyulladásban meghalt. Mocsár Zsófia látványtervező rajzai a kötetbe is bekerültek. A költővel Dixi és Jézus terméketlenségéről, a banki tartozásáról, a felelősségről és a pókerről beszélgettünk, de szóba került Here bácsi is.
Az ELTE kutatást közölt a falai közt előforduló szexuális visszaélésekről, és az eredmény több mint elkeserítő. Az egyetem rendszere áldozatellenes – állapítja meg a kutatás vezetője. De más intézmények is megérettek az alapos önvizsgálatra. A Magyar Képzőművészeti Egyetem egyik hallgatója diplomamunkájában tárta fel az őt és más hallgatókat ért szexuális visszaéléseket.
A postások egyre többet dolgoznak és keveset keresnek. Kevesebb a levél, kevesebb a sárga csekk, és kevesebb a dolgozó is. Végül mi marad a postának?
Mi ölte meg a budapesti állatkert koaláját és vízilovát? Egészségesebbek-e a bezárva tartott állatok szabadon élő társaiknál? Hogyan szoktassuk az elefántot orvosi vizsgálathoz? Titokzatos halálesetek nyomába vetettük magunkat.
A forradalom 50. évfordulóján indította az OSA Archívum azt a digitális archívumot, amelynek fókuszában az Egyesült Államokba érkezett magyar menekültek állnak. Tavaly különleges fotósorozattal és páratlan dokumentumokkal bővült az anyag, ami azért is figyelemreméltó, mert talán ez az egyetlen olyan kezdeményezés, amely 1956 tengerentúli következményeit próbálja bemutatni. Az OSA munkatársát a részletekről kérdeztük.
