A Tilos az Á kiadó félmillió forinttal támogatja a József Attila Kört

  • narancs.hu
  • 2017. április 19.

Könyv

Ilyet se sokat láttunk: az ifjúsági kiadó segíti ki a megcsappant állami támogatás miatt az életéért küzdő írószervezetet. Azt remélik, hogy a jó példa ragadós lesz.

„A Tilos az Á Könyvek kiadó tulajdonosai úgy döntöttek, 2017-ben az állami támogatás kétharmadának megfelelő összeggel, 500 000 forinttal támogatják az egyesület munkáját. Nemcsak azért, mert a Tilos az Á Könyvek szerzői között is több JAK-tag és tiszteletbeli JAK-tag van, nemcsak azért, mert a társkiadó Pozsonyi Pagony főszerkesztője, Kovács Eszter a JAK-füzetek szerkesztője is volt a múltban, hanem mert a JAK-ot a magyar irodalmi élet egyik legfontosabb intézményének, a jövő zálogának tartják” – írja közleményében a színvonalas kamaszirodalomra szakosodott Tilos az Á Könyvek. (A kiadó a könyvesboltokat üzemeltető és gyerekkönyveket megjelentető Pozsonyi Pagony egyik leágazása.)

Kemény Zsófi, Kukorelly Endre, Gaborják Ádám JAK-elnök és Péczely Dóra, a Tilos az Á főszerkesztője a sajtótájékoztatón

Kemény Zsófi, Kukorelly Endre, Gaborják Ádám JAK-elnök és Péczely Dóra, a Tilos az Á főszerkesztője a sajtótájékoztatón

Fotó: Tilos az Á

A közleményben felidézik, hogy „mára az egyesületnek juttatott állami támogatás drasztikus csökkentése miatt a József Attila Kör a működésképtelenség szélére került. A JAK 2016-ban 750 000 forint állami támogatást kapott működési költségeire, ami havi szintre bontva 62 500 forintot tesz ki. 2004-ben az éves támogatás ennek többszöröse, 2,7 millió forint volt”.

A közlemény azzal zárul, hogy „a kiadó tulajdonosai hisznek abban, hogy kezdeményezésükkel követőkre találnak. Aki nem teheti meg, hogy cégként külön felajánlást tegyen, személyi jövedelemadója 1%-ával is a támogathatja az egyesületet”.

A JAK-ról

Az 1981 óta létező József Attila Kör nemcsak a 40 év alatti költők, írók, irodalomtörténészek és irodalomszervezők gyűjtőhelye, hanem élő, folyamatosan megújuló szellemi műhely, mely számos, ma már sikeres, elismert költőt, próza- és drámaírót segített az első lépések megtételében. Egykori alapítói mára az irodalmi élet meghatározó alakjaivá váltak, sőt már az őket követő JAK-generációk számos tagja is megkerülhetetlen alkotó. Az egyesület olyan szerzők köteteit adta ki, mint Esterházy Péter, Grecsó Krisztián, Nádas Péter, Térey János, Tóth Krisztina. Összesen 200 kötetet, úgynevezett JAK-füzetet jelentetett meg, melyek jóval többek füzeteknél: vers-, próza- és tanulmánykötetek olyan fiatal szerzőktől, akik vagy majd méltók lesznek a fentiek nagy híréhez, vagy már szereztek is némi hírnevet – áll a közleményben.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.