A Tilos az Á kiadó félmillió forinttal támogatja a József Attila Kört

  • narancs.hu
  • 2017. április 19.

Könyv

Ilyet se sokat láttunk: az ifjúsági kiadó segíti ki a megcsappant állami támogatás miatt az életéért küzdő írószervezetet. Azt remélik, hogy a jó példa ragadós lesz.

„A Tilos az Á Könyvek kiadó tulajdonosai úgy döntöttek, 2017-ben az állami támogatás kétharmadának megfelelő összeggel, 500 000 forinttal támogatják az egyesület munkáját. Nemcsak azért, mert a Tilos az Á Könyvek szerzői között is több JAK-tag és tiszteletbeli JAK-tag van, nemcsak azért, mert a társkiadó Pozsonyi Pagony főszerkesztője, Kovács Eszter a JAK-füzetek szerkesztője is volt a múltban, hanem mert a JAK-ot a magyar irodalmi élet egyik legfontosabb intézményének, a jövő zálogának tartják” – írja közleményében a színvonalas kamaszirodalomra szakosodott Tilos az Á Könyvek. (A kiadó a könyvesboltokat üzemeltető és gyerekkönyveket megjelentető Pozsonyi Pagony egyik leágazása.)

Kemény Zsófi, Kukorelly Endre, Gaborják Ádám JAK-elnök és Péczely Dóra, a Tilos az Á főszerkesztője a sajtótájékoztatón

Kemény Zsófi, Kukorelly Endre, Gaborják Ádám JAK-elnök és Péczely Dóra, a Tilos az Á főszerkesztője a sajtótájékoztatón

Fotó: Tilos az Á

A közleményben felidézik, hogy „mára az egyesületnek juttatott állami támogatás drasztikus csökkentése miatt a József Attila Kör a működésképtelenség szélére került. A JAK 2016-ban 750 000 forint állami támogatást kapott működési költségeire, ami havi szintre bontva 62 500 forintot tesz ki. 2004-ben az éves támogatás ennek többszöröse, 2,7 millió forint volt”.

A közlemény azzal zárul, hogy „a kiadó tulajdonosai hisznek abban, hogy kezdeményezésükkel követőkre találnak. Aki nem teheti meg, hogy cégként külön felajánlást tegyen, személyi jövedelemadója 1%-ával is a támogathatja az egyesületet”.

A JAK-ról

Az 1981 óta létező József Attila Kör nemcsak a 40 év alatti költők, írók, irodalomtörténészek és irodalomszervezők gyűjtőhelye, hanem élő, folyamatosan megújuló szellemi műhely, mely számos, ma már sikeres, elismert költőt, próza- és drámaírót segített az első lépések megtételében. Egykori alapítói mára az irodalmi élet meghatározó alakjaivá váltak, sőt már az őket követő JAK-generációk számos tagja is megkerülhetetlen alkotó. Az egyesület olyan szerzők köteteit adta ki, mint Esterházy Péter, Grecsó Krisztián, Nádas Péter, Térey János, Tóth Krisztina. Összesen 200 kötetet, úgynevezett JAK-füzetet jelentetett meg, melyek jóval többek füzeteknél: vers-, próza- és tanulmánykötetek olyan fiatal szerzőktől, akik vagy majd méltók lesznek a fentiek nagy híréhez, vagy már szereztek is némi hírnevet – áll a közleményben.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.