rés a présen

„Kukkolhatunk műfordítót”

Jeney Zoltán író, műfordító, kurátor

  • rés a présen
  • 2017. április 30.

Könyv

rés a présen: Hogyan lehet kiállítani a műfordítást? Milyen ötleten alapul a Műfordítógép című tárlat?

Jeney Zoltán: Hogyan lehet kiállítani? Pontosan ez volt a PIM döntéshozóinak is a kérdése, amikor cirka négy évvel ezelőtt bekopogtattam a múzeumba az ötletemmel. Az alapgondolat az, hogy a műfordítás is olyan mesterség, mint a többi, vannak módszerei, fogásai, műhelytitkai. És ahogy létezhet látványpékség vagy kovácsmúzeum, ugyanúgy létezhet tárlat a műfordításról. Ez tehát nem történeti és nem is személyeket bemutató kiállítás, habár elárul valamit a műfordítás múltjáról és a művelőiről is.

rap: Elégedett vagy a megvalósítással? Mik a leg­inkább innovatív részei a tárlatnak?

JZ: Alapvetően elégedett vagyok, persze jobb lett volna háromszor ekkora területen, tízszer ennyi anyaggal megcsinálni. A kivitelezési folyamat lemondások sorozata volt. Itt kevesebb tárgy, ott kevesebb szöveg, amott kevesebb installáció. Azért így is van benne munkaasztal, ahol együtt szerkeszthetjük Devecserivel Ovidius Átváltozásait, szavazhatunk konkurens versfordításokra, kukkolhatunk műfordítót munka közben, vagy akár egymás után három különböző fordításban nézhetjük meg ugyanazt a színdarabrészletet.

rap: A kiállítás kurátora is vagy, meg műfordító is, meg író is. Ha szemüveget váltasz, mást és mást látsz ebből a tárlatból?

JZ: Talán épp az a lényege ennek a kiállításnak, hogy nincs szükség erre a szemüvegcserére. A számomra legkedvesebb visszajelzések arról szóltak, hogy bennfentesként is érdekes részleteket tudtak meg a mesterségről, illetve kívülállóként milyen intim betekintést nyerhettek a látogatók ebbe a szinte ismeretlen tevékenységbe.

rap: Meddig látható a Műfordítógép, és milyen kiállításokat tervez még a PIM az évadban?

JZ: Május végéig áll a tárlat. Hamarosan nyílik egy óriási kiállítás Arany Jánosról, júniusban pedig Szabó Magdáról.

rap: Jeney Zoltán műfordítónak melyek a legutóbbi, legfontosabb munkái?

JZ: Műfordítóként az utóbbi időben kevésbé voltam aktív. A legemlékezetesebb munkámnak az Udvariatlan szerelem című középkori antológiában való közreműködésemet tartom, de fordítottam több reneszánsz és középkori francia szerzőt. Főleg verseket.

rap: Az ifjúsági íróval hol találkozhatunk legközelebb?

JZ: Van nekem egy eddig három részből álló, gyerekeknek szóló regénysorozatom, a Rév Fülöp trilógia, ezt folytatom majd, ha időm engedi.

rap: Kedvenc gyerekkori meséd?

JZ: Hogy kicsoda Pom Pom? Hogy nem ismeritek?

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.