rés a présen

„Kukkolhatunk műfordítót”

Jeney Zoltán író, műfordító, kurátor

  • rés a présen
  • 2017. április 30.

Könyv

rés a présen: Hogyan lehet kiállítani a műfordítást? Milyen ötleten alapul a Műfordítógép című tárlat?

Jeney Zoltán: Hogyan lehet kiállítani? Pontosan ez volt a PIM döntéshozóinak is a kérdése, amikor cirka négy évvel ezelőtt bekopogtattam a múzeumba az ötletemmel. Az alapgondolat az, hogy a műfordítás is olyan mesterség, mint a többi, vannak módszerei, fogásai, műhelytitkai. És ahogy létezhet látványpékség vagy kovácsmúzeum, ugyanúgy létezhet tárlat a műfordításról. Ez tehát nem történeti és nem is személyeket bemutató kiállítás, habár elárul valamit a műfordítás múltjáról és a művelőiről is.

rap: Elégedett vagy a megvalósítással? Mik a leg­inkább innovatív részei a tárlatnak?

JZ: Alapvetően elégedett vagyok, persze jobb lett volna háromszor ekkora területen, tízszer ennyi anyaggal megcsinálni. A kivitelezési folyamat lemondások sorozata volt. Itt kevesebb tárgy, ott kevesebb szöveg, amott kevesebb installáció. Azért így is van benne munkaasztal, ahol együtt szerkeszthetjük Devecserivel Ovidius Átváltozásait, szavazhatunk konkurens versfordításokra, kukkolhatunk műfordítót munka közben, vagy akár egymás után három különböző fordításban nézhetjük meg ugyanazt a színdarabrészletet.

rap: A kiállítás kurátora is vagy, meg műfordító is, meg író is. Ha szemüveget váltasz, mást és mást látsz ebből a tárlatból?

JZ: Talán épp az a lényege ennek a kiállításnak, hogy nincs szükség erre a szemüvegcserére. A számomra legkedvesebb visszajelzések arról szóltak, hogy bennfentesként is érdekes részleteket tudtak meg a mesterségről, illetve kívülállóként milyen intim betekintést nyerhettek a látogatók ebbe a szinte ismeretlen tevékenységbe.

rap: Meddig látható a Műfordítógép, és milyen kiállításokat tervez még a PIM az évadban?

JZ: Május végéig áll a tárlat. Hamarosan nyílik egy óriási kiállítás Arany Jánosról, júniusban pedig Szabó Magdáról.

rap: Jeney Zoltán műfordítónak melyek a legutóbbi, legfontosabb munkái?

JZ: Műfordítóként az utóbbi időben kevésbé voltam aktív. A legemlékezetesebb munkámnak az Udvariatlan szerelem című középkori antológiában való közreműködésemet tartom, de fordítottam több reneszánsz és középkori francia szerzőt. Főleg verseket.

rap: Az ifjúsági íróval hol találkozhatunk legközelebb?

JZ: Van nekem egy eddig három részből álló, gyerekeknek szóló regénysorozatom, a Rév Fülöp trilógia, ezt folytatom majd, ha időm engedi.

rap: Kedvenc gyerekkori meséd?

JZ: Hogy kicsoda Pom Pom? Hogy nem ismeritek?

Figyelmébe ajánljuk

A Fidesz házhoz megy

Megfelelő helyre kilopott adatbázis, telefonálgató propagandisták, aktivisták otthonát látogató Németh Balázs. Amit a Fidesz most csinál, régen a Kurucinfó munkája volt.

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.