rés a présen

„Kukkolhatunk műfordítót”

Jeney Zoltán író, műfordító, kurátor

  • rés a présen
  • 2017. április 30.

Könyv

rés a présen: Hogyan lehet kiállítani a műfordítást? Milyen ötleten alapul a Műfordítógép című tárlat?

Jeney Zoltán: Hogyan lehet kiállítani? Pontosan ez volt a PIM döntéshozóinak is a kérdése, amikor cirka négy évvel ezelőtt bekopogtattam a múzeumba az ötletemmel. Az alapgondolat az, hogy a műfordítás is olyan mesterség, mint a többi, vannak módszerei, fogásai, műhelytitkai. És ahogy létezhet látványpékség vagy kovácsmúzeum, ugyanúgy létezhet tárlat a műfordításról. Ez tehát nem történeti és nem is személyeket bemutató kiállítás, habár elárul valamit a műfordítás múltjáról és a művelőiről is.

rap: Elégedett vagy a megvalósítással? Mik a leg­inkább innovatív részei a tárlatnak?

JZ: Alapvetően elégedett vagyok, persze jobb lett volna háromszor ekkora területen, tízszer ennyi anyaggal megcsinálni. A kivitelezési folyamat lemondások sorozata volt. Itt kevesebb tárgy, ott kevesebb szöveg, amott kevesebb installáció. Azért így is van benne munkaasztal, ahol együtt szerkeszthetjük Devecserivel Ovidius Átváltozásait, szavazhatunk konkurens versfordításokra, kukkolhatunk műfordítót munka közben, vagy akár egymás után három különböző fordításban nézhetjük meg ugyanazt a színdarabrészletet.

rap: A kiállítás kurátora is vagy, meg műfordító is, meg író is. Ha szemüveget váltasz, mást és mást látsz ebből a tárlatból?

JZ: Talán épp az a lényege ennek a kiállításnak, hogy nincs szükség erre a szemüvegcserére. A számomra legkedvesebb visszajelzések arról szóltak, hogy bennfentesként is érdekes részleteket tudtak meg a mesterségről, illetve kívülállóként milyen intim betekintést nyerhettek a látogatók ebbe a szinte ismeretlen tevékenységbe.

rap: Meddig látható a Műfordítógép, és milyen kiállításokat tervez még a PIM az évadban?

JZ: Május végéig áll a tárlat. Hamarosan nyílik egy óriási kiállítás Arany Jánosról, júniusban pedig Szabó Magdáról.

rap: Jeney Zoltán műfordítónak melyek a legutóbbi, legfontosabb munkái?

JZ: Műfordítóként az utóbbi időben kevésbé voltam aktív. A legemlékezetesebb munkámnak az Udvariatlan szerelem című középkori antológiában való közreműködésemet tartom, de fordítottam több reneszánsz és középkori francia szerzőt. Főleg verseket.

rap: Az ifjúsági íróval hol találkozhatunk legközelebb?

JZ: Van nekem egy eddig három részből álló, gyerekeknek szóló regénysorozatom, a Rév Fülöp trilógia, ezt folytatom majd, ha időm engedi.

rap: Kedvenc gyerekkori meséd?

JZ: Hogy kicsoda Pom Pom? Hogy nem ismeritek?

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.