rés a présen

„Kukkolhatunk műfordítót”

Jeney Zoltán író, műfordító, kurátor

  • rés a présen
  • 2017. április 30.

Könyv

rés a présen: Hogyan lehet kiállítani a műfordítást? Milyen ötleten alapul a Műfordítógép című tárlat?

Jeney Zoltán: Hogyan lehet kiállítani? Pontosan ez volt a PIM döntéshozóinak is a kérdése, amikor cirka négy évvel ezelőtt bekopogtattam a múzeumba az ötletemmel. Az alapgondolat az, hogy a műfordítás is olyan mesterség, mint a többi, vannak módszerei, fogásai, műhelytitkai. És ahogy létezhet látványpékség vagy kovácsmúzeum, ugyanúgy létezhet tárlat a műfordításról. Ez tehát nem történeti és nem is személyeket bemutató kiállítás, habár elárul valamit a műfordítás múltjáról és a művelőiről is.

rap: Elégedett vagy a megvalósítással? Mik a leg­inkább innovatív részei a tárlatnak?

JZ: Alapvetően elégedett vagyok, persze jobb lett volna háromszor ekkora területen, tízszer ennyi anyaggal megcsinálni. A kivitelezési folyamat lemondások sorozata volt. Itt kevesebb tárgy, ott kevesebb szöveg, amott kevesebb installáció. Azért így is van benne munkaasztal, ahol együtt szerkeszthetjük Devecserivel Ovidius Átváltozásait, szavazhatunk konkurens versfordításokra, kukkolhatunk műfordítót munka közben, vagy akár egymás után három különböző fordításban nézhetjük meg ugyanazt a színdarabrészletet.

rap: A kiállítás kurátora is vagy, meg műfordító is, meg író is. Ha szemüveget váltasz, mást és mást látsz ebből a tárlatból?

JZ: Talán épp az a lényege ennek a kiállításnak, hogy nincs szükség erre a szemüvegcserére. A számomra legkedvesebb visszajelzések arról szóltak, hogy bennfentesként is érdekes részleteket tudtak meg a mesterségről, illetve kívülállóként milyen intim betekintést nyerhettek a látogatók ebbe a szinte ismeretlen tevékenységbe.

rap: Meddig látható a Műfordítógép, és milyen kiállításokat tervez még a PIM az évadban?

JZ: Május végéig áll a tárlat. Hamarosan nyílik egy óriási kiállítás Arany Jánosról, júniusban pedig Szabó Magdáról.

rap: Jeney Zoltán műfordítónak melyek a legutóbbi, legfontosabb munkái?

JZ: Műfordítóként az utóbbi időben kevésbé voltam aktív. A legemlékezetesebb munkámnak az Udvariatlan szerelem című középkori antológiában való közreműködésemet tartom, de fordítottam több reneszánsz és középkori francia szerzőt. Főleg verseket.

rap: Az ifjúsági íróval hol találkozhatunk legközelebb?

JZ: Van nekem egy eddig három részből álló, gyerekeknek szóló regénysorozatom, a Rév Fülöp trilógia, ezt folytatom majd, ha időm engedi.

rap: Kedvenc gyerekkori meséd?

JZ: Hogy kicsoda Pom Pom? Hogy nem ismeritek?

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.