Könyv

Elég kínos, hogy Phil Casoar francia újságíró és a magyar történész Balázs Eszter pazar könyve a forradalmár Sponga Juliannáról – pontosabban a Paris Matchben 1956. november 30-án megjelent legendás fényképről – csak most jelent meg magyarul, 60 évvel a forradalom, 26 évvel a rendszerváltás és 10 évvel a francia kiadás után.

Ez a kötet reményeim szerint eléri a szakmán kívüliek ingerküszöbét: részint egy jeles évforduló miatt, részint pedig azért, mert rögtön kiváltja a dacos kérdést: miért is olyan nyilvánvaló, hogy az építészet csakis az építészeket érdekli?

Világjáró szalondandy és a magyar parasztért lelkesedő földes­úr volt. Mindene megvolt ahhoz, hogy mintaszerű szecessziós dekadens válhasson belőle: származása, eleganciája, tehetsége és végzetes tüdőbetegsége egyaránt hitelesítette az életben és az irodalomban eljátszott szerepét.

Nemrég újra megjelent Priusz című dokumentumkönyve, amelyről Esterházy Péter azt írta: „ez az igazi történetünk, ez a nemtörténet”. A 81 éves mesterrel pécsi otthonában készítettünk életútinterjút.

Mindig érdekes, hogy kik azok a szerzők, akik újoncként kerülnek be a kezdő tizenegybe. Mert az természetes, hogy vannak írók, akiknek nagyon el kell rontaniuk valamit, hogy kritikusaink pontosztás helyett inkább tapintatosan félrenézzenek, a legnagyobbaknak pedig annyi kreditjük van, hogy meglehetős kritikai érdeklődés reményében jelentkezhetnének akár szakácskönyvvel vagy kifestővel is. Idei utolsó listánk Zoltán Gábor, Milbacher Róbert, Varró Dániel és Bartók Imre személyében avat újoncokat. Őket vesszük előre.

Már egy ideje bogarászunk a költő és szerelme, a költő és menyasszonya, a költő és felesége, a költő és özvegye életében.

A borítón két szakállas irodalmi figura, a kísérletező kedvű Bán és a klasszikus Jókai rúgtat a puzdrás honfoglalók élén.

„Öblös hangjának érce az egész termet betölti. Magatartása nyugodt, mozdulatai kimértek és plasztikusak, előadása folyékony és átlátszó, mester a modulációkban, s gondolatait változatos formában gruppírozza. Apponyi egy nagy műszónok, ki ellenfeleit is elragadja.”

A magyar társadalom érthető félelmeiről, a média elbutulásáról, a propaganda korlátairól, a pitiáner pártharcokról és még azokról a mai fiatalokról is beszélgettünk a népszerű tévéssel, aki a különböző kultúrák szépségeiről és válságairól adott ki könyvet.

Csütörtökön megjelenő karácsonyi szuperszámunkban megszólal Mark Frost, a Twin Peaks atyja, David Lynch alkotótársa. Törpe, pite, Trump és természetfeletti jelenségek Köves Gábor interjújában.