Esemény

In memoriam Péter Esterházy

Könyv

Európai és magyar író volt – így kezdi Cornelius Hell osztrák irodalomkritikus, a beszélgetés moderátora. Nincs nagyon mit kommentálni ezen. A bécsi könyvvásáron a Duna menti irodalmat összefogó Donau Lounge rendezvénysorozat és színpad egyik fontos programjaként kapott helyet a megemlékezés. A német–osztrák–magyar–szlovák–szerb–szlovén–román–cseh–bolgár–horvát írók és költők felolvasásának és bemutatkozásának sorából persze kilóg a program: a kényszerű múlt idő miatt. De a legteljesebb mértékben helye van itt ennek a beszélgetésnek, amelynek jelentősége magában a gesztusban rejlik. Ezen túl a hallgatóság nagy száma is bizonyítja, hogy Esterházyt a német nyelvű közönség és irodalmi közeg mennyire számon tartotta.

Hárman beszélnek róla: Darvasi László mint magyar írótárs; Angelika Klammer szerkesztő és lektor, aki Esterházyval a német kiadásokon dolgozott; és Josef Formánek cseh író, aki szerint egyszer talán megírja valaki csehül Esterházy könyvét a Hrabal könyvére válaszul. Mesélnek humorról, könnyedségről, személyes szabadságról, posztmodernről, a nyelv, a szavak által meghatározott és előidézett valóságról, és persze személyes történetekről, találkozásokról. Mindenkinek megvan a saját EP-je, erről van szó. Meg arról, hogy mégis: EP (az ő életműve, jelenléte, hagyatéka – mi a legjobb szó?) közös esemény. Mozaikok, mindössze épp annyi darabka, amennyi az alig 60 percbe beleférhet, és néhány sor németül az Ausztriában idén megjelent Márk-változatból. A könyvbemutatóra már nem jött el, lemondta, teszi hozzá Hell. A Hasnyálmirigynapló fordítása márciusban jelenik meg.

Buch Wien, november 12.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.