Könyv

Borisz Akunyin: Kémregény

  • bánza
  • 2016. december 24.

Könyv

Az eredetileg a Csartasvili névre hallgató, grúz szerző oroszul írt regényeivel lett világhírű; a Fandorin-sorozat nekem is az egyik kedvencem volt a történelmi bűnregény műfajában, bár a végére (A fekete város) kissé ellankadt. Lekonyult.

Műfajok – hát éppen ez az összefoglaló címe Akunyin 2005-ben elkezdett sorozatának, melyben parodisztikus rajzát adja a különféle zsánereknek: ifjúsági regény, családregény és persze kémregény. Akunyin nagyon ráérzett korunk egyik fő esztétikai jelenségére, amelyet most zsánerizmusnak, zsánerizálódásnak fogok nevezni. Ma már a teljes tömegkultúrát uralja a zsáner – voltaképpen a filmgyártásból származó – kategóriája, és úgy tűnik, az irodalomban (és egyáltalán a művészetben) már csak az esik kívül a kultúripar határán, amely egyetlen zsánerbe sem sorolható be akkurátusan. Akunyin természetesen kiröhögi ezt az egészet, de legkivált éppen azzal, hogy beteljesíti, sőt bizonyos fokig túlteljesíti a befogadó elvárásait. Szédítően szellemes formálás a végeredmény.

A sorozat első tagja, a Kémregény a 20. századi világtörténelem egyik fordulópontján kezdődik, 1941 tavaszán, és a kérdés egyszerű, de megválaszolása bonyolult: mikor indítja meg Hitler a Szovjet­unió elleni háborút, és elindítja-e egyáltalán? A kémszolgálatok területe ez; dupla, sőt tripla csavaros dezinformációs játék kezdődik, a cselekményvezetés virtuóz és szellemdús, a figurák nem csupán beszélnek, de lélegeznek is, a műfaj tökéletesen működik, és pluszként még nagyszerű paródiáját kapjuk a szovjet világháborús regényeknek. Briliáns játszma.

Fordította: Iván Ildikó. Európa, 2016, 444 oldal, 3490 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.