Könyv

Nyilvánvalóan önéletrajzi ihletettségű, bár néhány pontján erősen abszurdba hajló mű Arnon Grunberg magyarul legújabban kiadott – az életmű többi darabjához hasonlóan Wekerle Szabolcs lendületes fordításában olvasható – regénye, az eredetileg 2016-os Anyajegyek.

Brit tudósok – ha mára valamely kedélyes félreértés folytán megmosolyogtatóvá és enyhén lekicsinylővé is vált ez a szókapcsolat, azért egészen nyilvánvaló, hogy a tiszteletteljes kalaplengetés sokkalta indokoltabb reakció lenne.

Az állami erőirodalom térnyerése és az ellenzékinek tartott írószervezetek kivéreztetése miatt éles viták zajlanak a Szépírók Társaságában: hogyan őrizhető meg a hitelesség és tartható felszínen a társaság?

Hogyan lehet irodalmat csinálni egy súlyos betegségből? Mi a közös a homofób dühöt kiváltó Coca-Cola-kampányban és Proust erotikus írásainak megjelenésében? Mennyiben más egy pártrendezvényen zenélni, illetve a Petőfi Irodalmi Múzeumban beszélgetni? Ilyesmikről beszélgettünk a nagy nyári hőségben.

Kiszámítható szerelmi történet, amolyan színházi regény. A való élettel történő bárminemű egyezés természetesen csak a véletlen műve. Ahogyan az lenni szokott.

A Harry Potter-könyvek szerzője családi érintettségből is fontosnak tartja a neurolgiai kutatások támogatását.

A Tanácsköztársaság centenáriumán a hivatalos emlékezetpolitika leginkább az 1919-es események kiretusálásával volt elfoglalva. Annál érdekesebb, hogy a Helikon Kiadó egy Budapesten élő angol történész, Bob Dent monográfiáját hozta ki az évfordulóra. A vörös város – Politika és művészet az 1919-es magyarországi Tanácsköztársaság idején c. könyv történész fordítójával beszélgetünk.

A 20. század legismertebb festője volt, eleven ikon, botránykeltő sztár, akinek hatása a halála után jó harminc évvel sem évül el; ma is bármit el lehet adni, amin a motívumai felbukkannak. De ahogy lenni szokott, éppen ettől lett idegen.

Orbán Viktor áttekintette a magyar irodalom helyzetét, és a kormány által erőközponttá duzzasztott Petőfi Irodalmi Múzeum még aznap belekezdett az „összmagyar irodalom“ átszervezésébe – ettől még a határon túli irodalmi szervezetek és műhelyek tagjai is kiborultak.

Ma kora délután jelentik be az intézmény dolgozóinak, ki kerül Magyarország nemzeti könyvtárának élére. Cikkünk megjelenése után az OSZK és a kormány honlapján megjelent a közlemény, amiből kiderül: Kásler Miklós valóban Hammerstein Juditot nevezte ki az OSZK élére.

Szokatlan, az olvasót egyből berántó felütésként az első könyves Tommy Orange szerzői programhirdetésnek is beillő előszóval indítja a Sehonnait. A rövid szöveg a Washington Post kritikusa szerint az év legjobb amerikai esszéi között is elférne. A csejen és arapahó törzsek bejegyzett tagjaként Orange valóban brutális sűrűséggel mutatja fel az őslakosok évszázados üldöztetését, miközben a levágott indiánfejek közösségi rugdosásának taglalása mellett írói szarkazmusát is megvillantja.

Beillene-e egyfelvonásos színdarabnak az Ibizán készült kormánybuktató Strache-videó? Mit hozott a #MeToo Ausztriában? Kell-e tartania a politika dühétől annak a magyar színháznak, amely bemutatja A királyi úton című új, Trump ihlette darabját? Ezekről kérdeztük a Nobel-díjas osztrák írót.