„Hiába néztél, sohase láttál”
Az idei ünnepi könyvhéten két gyerekirodalmi kuriózum is megjelenik, bennük eddig publikálatlan, a nyilvánosság előtt teljesen ismeretlen művekkel.
Könyv
Humor és horror
A színháztörténet nagy igazságtalansága, hogy kizárólag azokról a színészekről lehet hiteles képe az utókornak, akikről film- vagy tévéfelvétel készült. Hiába van Blaha Lujzáról vagy Jászai Mariról közterület elnevezve, ha alakjuk csak néhány, ma már viccesnek tűnő felvételen látható.
Nem csak Kántor nyomoz
A Napi Történelmi Forrás online folyóirat (ntf.hu) fiatal történészek műhelye, amely évek óta publikál érdekfeszítő, korábban nem elemzett forrásokra épülő tanulmányokat – ugyanakkor évről évre nyomtatott válogatást ad ki az addig csak az interneten olvasható írásokból.
Dupla vagy semmi?
A Svéd Akadémia elmúlt évekbeli botránysorozatát betetőző tavalyi összeomlás után 2019-ben már két irodalmi Nobel-díj kiosztására is számíthatunk, ám ehhez magának a királynak kellett közbelépnie. De menthető-e egyáltalán a zaklatási, hazudozási és összeférhetetlenségi ügyek hálójából kivergődni próbáló akadémia díja?
„Elképzeltem az értelmiségi nirvánát”
Regénye, a Mágneshegy felkerült az Aegon és a Libri Díj rövidlistájára, legutóbb pedig elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját. A díjhalmozáson kívül a realizmus idézőjeleiről, az első Orbán-kormányról és az anyaság stílusformáló erejéről is beszélgettünk.
Létezik-e a titok?
A 19. század magyar irodalmában legalább három olyan alkotó van, akiknek az irodalomtörténeti értékelése a legkevésbé sem esik egybe nemhogy az olvasottságukkal, de az ismertségükkel sem.
De ki húzta meg a ravaszt?
Ha volt a magyar alvilágnak ikonikus esete, az Aranykéz utcai robbantás az volt 1998-ban. A magyar társadalomban ekkor tudatosult, hogy a háborús tudósítások romos képeiért már nem kell külföldre menni, van ilyen nálunk is.
Filozófiától sújtva
Középiskolai tanulmányaink óta tudjuk: a filozófusok jó 2500 éve nagyjából ugyanazokkal a problémákkal küszködnek. És tudjuk azt is, hogy bár olykor előkerül egy-egy új ötlet, egyes felvetésekről bebizonyosodik, hogy nem túl reménytelik, és több kérdésben jóval világosabban látunk ma, mint egykor, a megoldásokig senki nem jutott el, és valószínűleg soha senki nem is fog eljutni.
A mellbevágó Újvilág
Jókora kulturális sokk érhette a szovjet ellenőrzés alatt álló „keleti blokkból” 1965-ben rokonlátogatóba érkezett budapesti gimnazista Frank Tibort, amikor egy óceánjáró hajón megérkezett az Egyesült Államokba.