MaNcs 31. évf. 34. sz. (2019-08-22)
Ha Csehország – bármikori – miniszterelnöke kilátogat a lány-i kastélyba, az elnök nyári rezidenciájára, abból az eddigi tapasztalatok szerint minimum egy kormányátalakítás kinéz. Nos, e sorok írásakor (kedden délután) a szabadságáról hétvégén megtért Andrej Babiš épp Lányban egyeztet Miloš Zemannal – az elmúlt három hónapban épp az elnök úr szívós munkájával kialakult kormányválság szervizelésének tárgyában.
Háromnapos fesztivál színhelye volt a hétvégén Bugacpuszta, az „Ősök Napját” a rendezők szerényen „a magyarság és egyben egész Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvényének” mondták.
Körünkben tartózkodott rövid ideig Angela Merkel, és nem félreértésből, és egyáltalán nem azért, hogy jól leteremtse Orbán Viktort. Lássuk a közös sajtótájékoztatón elhangzottakat, feltételezve, hogy nagyon másról négyszemközt sem beszélgetett a két kormányfő.
Tíz évük volt a szocialistáknak arra, hogy leszámoljanak azzal az örökséggel, amit Hunvald György egykori erzsébetvárosi alpolgármester, majd polgármester regnálása hátrahagyott. Nem tették, és a közben kis párttá zsugorodott MSZP és persze a koordinált ellenzék egésze mára oldalba kapta Hunvaldot, aki függetlenként ringbe száll, hogy ismét beköltözhessen abba az irodába, ahol egy évtizede letartóztatták.
Nem könnyítik meg az ellenzéki választók dolgát a pártok Csepelen: az MSZP lecserélte saját polgármesterjelöltjét, a Momentum nem akar közös listát a szocialista frakcióvezetővel, a helyi jobbikos és LMP-s képviselő egy civil szervezet színeiben indul.
Bántalmazásig fajult a füzesgyarmati Fidesz-csoport tisztújító ülése. Azt nem tudni pontosan, ki inzultált kit, de a történet elnökcserével ért véget, és rendőrségi feljelentéssel folytatódik. Milyen sötét titkokat rejt a békési kisváros zaklatott pártélete?
Orbán Viktor azt szeretné, ha az új Európai Bizottságban a magyar jelölt az EU bővítéséért felelős posztot kapná meg. De miért fontos a magyar kormánynak a bővítés, és mi vár Trócsányi Lászlóra, ha megkapja a területet?
A hírek szerint a Sziget történetének legdrágább fellépője volt a Foo Fighters, de azt biztosan nem vetheti senki a szemükre, hogy nem dolgoztak volna meg a pénzükért.
Ha össze akarnánk írni a rockzene önsorsrontó antihőseinek névsorát, David Berman előkelő helyre kerülne.
Nem Pavarotti utódja, és nem is Domingóé; ő senkire sem hasonlít a múlt és a jelen tenorsztárjai közül. Október 22-én újra Budapesten ad koncertet Juan Diego Flórez.
Noha az elmúlt években is számos produkcióban vett részt, új önálló estjére több mint húsz évet kellett várni. Ez lesz a harmadik ilyen: az 1995-ös Dalok Közép-Nirvániából a nyolcvanas évek underground zenekarainak állított emléket, 1999-ben a gésáról szóló Egy örömlány feljegyzéseit a „régi” Új Színházban mutatták be. Mostani műsorában nem egy témát jár körül, személyes hangú, hagyományos songokat hallhatunk.
Tavaly májusban, a Fidesz választási győzelme után jelentette be, hogy családjával Franciaországba költözik. Az emigráció kihívásairól, a színházi vezetők gyávaságáról, a #MeToo hazai fejezetében játszott szerepéről beszélgettünk, és arról is, lenne-e kanadai zöldséges.
"Kitartással meg lehet teremteni azokat a fórumokat, ahol el lehet érni az olvasókat, ahol kreatívan, szabadon lehet alkotni, gondolkodni, beszélgetni egymással." Kollár Árpád íróval, szervezővel a közelgő PestTextről, a szeptember 24-től 28-ig zajló eseményről beszélgettünk.
Nina Fabernek, az irodalmi élet egykori üdvöskéjének, generációja finom hangú lírikusának sok mindenhez van érzéke, csak éppen a trendiséghez nincs. Egy kicsi sincs. Sokáig azt sem realizálja, hogy nem csak az a baj az élettel, amit ő annak gondolt. Magánéleti válságain és alkoholproblémáin kívül történik vele valami, ami gyakorlatilag nem vele történik, mégis végzetesen befolyásolja az ő karrierjét (is).
Család, szerelem, szex, szakítás, hiány, felnőtté válás – jellemző témái a debütáló köteteknek. De a kézenfekvő témaválasztás ellenére Papp Katalin versnyelve, illetve beszélői pozíciója eloszlatja a sematizmus, a „láttunk már ilyet” gyanúját.
A poszthumanista gondolkodók szerint a világ mai állapotában nem érvényesek többé a humanizmus hagyományos fogalmai, és az embert nem képzelhetjük a világ urának: újra kell definiálnunk magunkat és a viszonyunkat más létezőkhöz. A poszthumanizmus alakváltozatai – Ember, embertelen és ember utáni című könyv filozófus szerzőivel beszélgettünk.
A szürrealizmus harc. Nemcsak azért, mert a szürrealisták folyton ki- vagy épp bezárták egymást, de a folytonos küzdelem miatt is, ami mind az alkotók, mind a befogadók elméjében és érzéseiben zajlott. Békésen ugyanis képtelenség feldolgozni a tudatalattiból feltörő látomásokat, ahogyan az első világháború őrjítő tapasztalatát is.
Magyarországon viszonylag friss terület a felnőttkori figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar kutatása és terápiája. Ezekkel foglalkozik a Semmelweis Egyetemen működő ADHD ambulancia.
Sokakban csupán a nemrégiben kiírt koncessziós pályázat nyomán tudatosodhatott: Budapest alatt akár jelentősebb szénhidrogénkincset is rejthet a mélység.
Verge Likens visszatért a kisvárosba, ahol egy helyi kiskirály évekkel ezelőtt meggyilkolta az apját. Úgy tesz, mintha minden rendben lenne, sokáig volt távol, alig páran ismerik már, ők persze összesúgnak a háta mögött, biztos azért jött haza, hogy bosszút álljon.
1989-ben még csak tervezgette, 2000-ben nekikezdett, de nem jutott messzire, végül tavaly készült el minden idők legszerencsétlenebbnek mondott filmjével: a Don Quijote gyilkosát a 25. születésnapját ünneplő Cirko-Gejzír mozi fesztiválján, a Cirko25 – Ami kimaradt nevű fesztiválon vetítik szeptember 22-én és 27-én. A rendezővel telefonon beszélgettünk.
