A Berlini Művészeti Akadémiára bízta hagyatékát Konrád György

  • narancs.hu
  • 2019. szeptember 21.

Könyv

Akárcsak Kertész Imre.

A Berlini Művészeti Akadémia (AdK) gyászolja egykori elnökét, Konrád Györgyöt – közölte pénteken a rangos nemzetközi szervezet.

Jeanine Meerapfel elnök közleménye szerint a Kossuth- és Herder-díjas író, esszéista és szociológus a kelet-európai ellenzékiek „egyik legfontosabb értelmiségi hangjának számított a létező szocializmus Magyarországán”, a rendszerváltás után pedig „az egységes Európa útmutató gondolkodójaként” tisztelték.

Konrád György 1997-től 2003-ig vezette az akadémiát, utódja úgy tartja, „szerencsés választásnak bizonyult, elnöki tevékenységének hat éve alatt a vasfüggöny leomlását követő új európai gondolkodásmódról folytatott élénk viták színhelyévé tette” az intézményt, és „a felvilágosodás legjobb hagyományához tartozó kritikus értelmiségiként elkötelezetten küzdött az egykor elszigetelt kelet-európai államok integrációjáért egy új Közép-Európába”.

Konrád György néhány hónappal a halála előtt az intézménynek adta irodalmi hagyatékát. Az volt a kívánsága, hogy terjedelmes irodalmi munkásságát Berlinben őrizzék és gondozzák – közölte az akadémia vezetője.

Az AdK a közeljövőben egy rendezvény keretében mutatja be az író kéziratait, és emlékezik meg „a kritikus értelmiségiről, a meggyőződéses európairól, valamint a művésztársulás egykori elnökéről".

Kertész Imre még 2000-ben menekítette szintén a Berlini Művészeti Akadémiára bízva a hagyatékát, „autográf anyagait”. Naplójában úgy írt róla: „biztonságba helyezem szellemi lenyomatomat”.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.