Őszművészet - Rés a présen

„Európai szinten is jegyzett fesztivált”

Kollár Árpád író, a PesText Nemzetközi Irodalmi Fesztivál igazgatója

  • rés a présen
  • 2019. szeptember 19.

Könyv

"Kitartással meg lehet teremteni azokat a fórumokat, ahol el lehet érni az olvasókat, ahol kreatívan, szabadon lehet alkotni, gondolkodni, beszélgetni egymással." Kollár Árpád íróval, szervezővel a közelgő PestTextről, a szeptember 24-től 28-ig zajló eseményről beszélgettünk.

rés a présen: A PesText egy a sok irodalmi fesztivál között. Miben volt hiány eddig?

Kollár Árpád: Egy olyan nagyszabású eseményt képzeltünk el, amelynek fókuszában a világirodalom és a magyar irodalom kapcsolata és ennek legfontosabb feltétele, a műfordítás áll. Ezért hozunk el Budapestre ismert vagy éppen a magyar közönség számára felfedezésre váró, izgalmas külföldi szerzőket. Szeretnénk egy európai szinten is jegyzett nemzetközi fesztivált felépíteni, ezzel is erősítve a magyar szerzők, műfordítók, kiadók kapcsolatait.

rap: Költő, műfordító és irodalomkutató is vagy. Mikor és miért fogtál bele az irodalomszervezésbe?

KÁ: Nyughatatlan típus vagyok. Szeretek szövegekkel szöszölni, de szeretem, ha élő kapcsolatom is van hús-vér olvasókkal. Korábban a Fiatal Írók Szövetségének vezetőjeként tapasztaltam meg, hogy mennyi elkötelezett fiatal van, aki tenni akar a magyar irodalomért. Kitartással meg lehet teremteni azokat a fórumokat, ahol el lehet érni az olvasókat, ahol kreatívan, szabadon lehet alkotni, gondolkodni, beszélgetni egymással. Szeretném, ha a PesText is olyan fórum lenne, ahol sokféle ember képes egymással beszélgetni, vitatkozni fontos és aktuális kérdésekről.

rap: Kik a partnerek?

KÁ: Szerencsére sok együttműködőt és támogatót sikerült megnyerni az ügynek. A fesztivál mögé állt a PIM, ami fontos infra-strukturális segítséget is jelent egyben. De az NKA, a Visegrad Fund, a budapesti lengyel, szlovák és cseh intézetek is támogatnak minket. Mi vagyunk a magyarországi állomása az Isztambuli Magyar Intézet Interkulturális dialógus a Duna hullámain programjának, így az idén sok török írót is vendégül láthatunk. Egyes programokban partnereink az írószövetségek (FISZ, HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum, Magyar Írószövetség, Magyar PEN Club, MEGY, Szépírók Társasága), a Tiszatáj és a Versum Online is.

rap: Mikor lesz a PesText?

KÁ: Szeptember 24-én kezdünk az A38-on, és 28-án zárjuk a fesztivált ugyanott. Központi helyszínünk a Petőfi Irodalmi Múzeum, ahol a beltéri programokat naponta egy esti udvari irodalmi piknik követi. Emellett a Lumen kávézóban és a Gdańsk kocsmában is lesznek beszélgetések, felolvasások és kon­certek. A Borders and Bridges szlogennek megfelelően a fesztivál fókuszában a visegrádi országok irodalma áll, de figyelünk a többi szomszédos országra is. A külföldön élő és alkotó magyar származású írók mindig is fontos szerepet játszottak a magyar kultúra terjesztésében, ezért az idén nagy szerepet szánunk nekik is.

rap: Mik a kiemelt programok?

KÁ: A külföldön alkotó magyarok közül vendégünk lesz Barabási Albert-László hálózatkutató, két Angliában élő magyar származású író, Tibor Fischer és David Szalay, az erdélyi születésű költő, Agi Mishol Izraelből, valamint a Norvégiában élő Kun Árpád. De elhozzuk Haydar Ergülent Törökországból, Michael Donhausert Ausztriából vagy Piotr Szewcet Lengyelországból. Az irodalmi rendezvények mellett kerekasztal-beszélgetések, koncertek és izgalmas utcai, összművészeti programok is várják az érdeklődőket.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.