Könyv

A Vad nyomozók az 1970-es években játszódik, a 90-es években íródott és a 2000-es évek nyelvén beszél (magyarul). Ezért kárhoztatni kéne a fordítót, de nem teszem: nagyrészt innen, a nyelvből jön az az otthonosságérzet, amely módot ad a mezei olvasónak, aki nem a dél-amerikai irodalom-szakértője, hogy valahogy elfészkelődjön a több száz idegen névből - reálisan létezett 20. századi költők, írók, esszéisták, forradalmárok, politikusok, fiktív alakok, országok, városok, utcák, épületek, folyóiratok, mozgalmak, ételek, italok etc. nevéből - felépülő, észbontóan ismeretlen világban.

A XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége, egyben a legfiatalabb Budapest nagydíjas. Megjelenése változatlanul a gótikus rock sztárjaiéra emlékeztet, miközben a könyveitől egyre nehezebb eltekinteni Európában.

Megjelent új regénye, a Megyek utánad, így beszélgethettünk vele családi múltról és énkeresésről, irodalmi marketingről és politikai populizmusról.

A Nobel-díj melletti legrangosabb irodalmi elismerést, a kétévente kiosztott Nemzetközi Man Booker-díjat idén Krasznahorkai László kapta életművéért. Ez alkalomból felidézzük a Narancsban tavaly megjelent – eredetileg a New York Timesban publikált – esszéjét.

Kiadói szerkesztőként, bohemistaként, a magyar irodalmi élet kelet-európai szakértőjeként közvetlen közelről volt módja követni Bohumil Hrabal pályáját, magyarországi ismertségét, hovatovább kultuszát. Kérdeztük Menzelről, sörről és kolbászkákról is.

A könyv egyszavas címekkel ellátott, gyakran naplóbejegyzések hangulatát idéző rövid fejezetek sorából áll; az öt ciklusból ha regény végül nem is, de egy kétségtelenül jól lekerekített családtörténeti, önéletrajzi történetfolyam kialakul.

Az Artpool Művészetkutató Központ negyvenéves történetét bemutató angol nyelvű könyv/katalógus, ahogy azt alcíme (History of an active archive for producing, networking, curating and resarching art since 1970) is jelzi, az ún. aktív archívum koncepciója mentén Galántai György és Klaniczay Júlia közös művészeti projektjét mutatja be.

Az egyik legnépszerűbb gyerekkönyvszerző folytatja sikersorozatát, de írt egy ifjúsági sakkregényt is. Kritikusunk szerint egyiknél sem hibázott.

A Tiszta Pierre tere és ideje tág: egyszerre játszódik a középkori faluban, Montaillou-ban, illetve napjaink Budapestjén, egy divatmagazin szerkesztőségében, de a nyolcvanas évek Mallorcája, valamint Anglia és Dél-Amerika is előkerül.

Regénye, a Tiszta Pierre a 14. századi kathar eretnekek világába kalauzol, miközben legmodernebb, 21. századi játszmáinkkal szembesít.

Furcsa, zavarba ejtő, sőt, talán bizarr nosztalgiákat is keltő élmény Eco eredetileg 1990-ben (angolul és olaszul) megjelent, de magyarra csak 23 év késéssel, tavaly lefordított szemiotikai kötetét kézbe venni. Hiszen ma már aligha van olyan komoly nyelvész vagy irodalmár, aki ne tudna különbséget tenni azon két állítás között, hogy egy szöveg értelmezési lehetőségei elvileg végtelenek, illetve hogy egy szöveg bármiképp értelmezhető.

Lehet, hogy Westeros nem egy Középfölde, de A tűz és jég dala, George R. R. Martin fantasysorozatának népszerűsége ma már vetekszik Tolkien főművével. Sokat tett e világméretű rajongásért a könyvek alapján készült tévésorozat, a Trónok harca is. A Santa Fében élő szerzőt telefonon értük utol, hogy kardokról és túlvilági létről, Aragorn szexuális életéről és a Biblia legmenőbb fantasy-sztorijáról diskuráljunk.

Május első vasárnapján Pelenka és irodalom címmel szervezett beszélgetést a Bálint Ház. A délutánon a gyereknevelés és az irodalom, az anyaság és alkotás, a születés és a halál összefüggéseiről esett szó.