Könyv

Borbély Szilárd kedves ajánlója keltett bennem némi szorongást. "Bognár Péter szemtelen és tehetséges. Veszélyes kezdés, mert a magyar irodalom egyiket sem szereti... És az a szertelenség sugárzik belőle, hogy a nyelvvel való játék jó buli" - írja a költő, miután az utóbbi évek talán legerősebb új hangját véli felfedezni a kötetben.

Már a fülszöveg biztosít a szerző első kötetének (néhol zavarba ejtően) gondos megszervezéséről, tematikai viszonyítási pontjairól, de érdemes ezek puszta azonosításán túl továbbgondolni a felmerülő fogalmakat (apokrif, oldalborda, paradicsom).

Szolcsányi Ákos A felszínről című második kötete inkább ellensúlyozza, mint folytatja az előzőt. A Csehország szép, útjai jók a legérdekesebb és legkérdésesebb jellemzője az a közvetlenség volt, amivel a gyerek-, kamasz- és fiatalkor néha banális konkrétumait (a májkrémes kiflitől a Garfield-poszterig) beépítette.