Maximum tizenegyes!A Magyar Narancs gyerekirodalmi sikerlistája - külföldi mezőny 1. Patrick Ness: Háború a békéért (fordította: Nagy Boldizsár, Vivandra, 2012) 55 pont 2. Stian Hole: Garmann nyara (fordította: Vaskó Ildikó, a szerző illusztrációival, Scolar, 2012) 49 pont 3. Timothée de Fombelle: Vango - A hazátlan herceg (fordította: Pacskovszky Zsolt, Móra, 2012) 35 pont 4. Wolfgang Herrndorf: Csikk (fordította: Bán Zoltán András, Scolar, 2012) 26 pont 5-6. Jo Nesbø: Doktor Proktor pukipora 1-2. (fordította: Petrikovics Edit, illusztrálta: Mike Lowery, Kolibri, 2012); Jill Tomlinson: A bagoly, aki félt a sötétben (fordította: Demény Eszter, illusztrálta: Anna Laura Cantone, Pagony, 2012) 21 pont 7. Brian Selznick: A leleményes Hugo Cabret (fordította: Dunajcsik Mátyás, a szerző illusztrációival, Kolibri, 2012) 19 pont 8-10. Jeff Kinney: Egy ropi naplója - Kutya egy idő (fordította: Gyurkovics Máté, a szerző rajzaival, Könyvmolyképző Kiadó, 2012); Emma Thompson: Nyúl Péter további kalandjai (fordította: Szabó T. Anna, illusztrálta: Eleanor Taylor, General Press, 2012); Robert Williams: Luke és Jon (fordította: Simonyi Ágnes, Scolar, 2012) 15 pont 11. Seita Parkkola: Vihar (fordította: Bába Laura, Cerkabella, 2012) 12 pont Szavazóink: Both Gabi, Gombos Péter, Komáromi Gabriella, Kucska Zsuzsa, Lovász Andrea, Nagy Boldizsár, Németh Eszter, Pompor Zoltán, Rácz I. Péter, Szekeres Nikoletta, Varga Betti A szavazóknak 4, az elmúlt egy évben (2011. november - 2012. október) magyarul megjelent külföldi gyermek- vagy ifjúsági könyvet kellett megnevezniük. Az első 15, a második 10, a harmadik 6, a negyedik 3 pontot kapott. A listára szabályaink szerint legfeljebb 11 cím kerülhet. A listás könyvek megvásárolhatók az Írók boltjában (1061 Budapest, Andrássy út 45., www.irokboltja.hu). |
Szeretjük ezt a listát, mert annyira gömbölyű: került bele kamaszregény és kicsiknek szóló képeskönyv, nyomasztó és vidám, kalandos és lelkizős, romantikus és kisrealista, újító és hagyományos. Képviselteti magát nyolc hazai könyvkiadó és hét nemzet. Az angolszász irodalom mellett kiemelkednek az "északi országok", köszönhetően díszvendégeskedésüknek a tavaszi könyvfesztiválon. Összességében taroltak az ifjúsági regények, ami arra is bizonyság, hogy miközben a kisebbeknek szóló magyar könyvek terén ma már egészen jól állunk, addig a kamaszok speciális érdeklődésének és betűéhségének kielégítésére egyelőre inkább a külföldi művek alkalmasak.
Első helyen végzett az amerikai Patrick Ness Káosz-trilógiájának befejező része (lásd interjúnkat a VIII-X. oldalon). Az akciófilmszerű jelenetekből építkező antiutópia középpontjában egy távoli bolygó áll, ahol az emberek hallják egymás "Zaját", vagyis gondolatait, érzéseit, ezek a belső monológok adják ki a regényt. Az őslakosokat leigázni igyekvő diktátorral a felnőttkor küszöbén álló Todd és szerelme, Viola veszi fel a harcot. A harmadik kötet, a Háború a békéért az eddigiekhez hasonlóan bővelkedik vérben és indulatokban, azonban az első kötet (Kés a Zajban - 2011. február 3-ai számunkban adtunk rá négy csillagot) lendülete némileg megtörik. Ezzel együtt fontos mű, amely stílusában, társadalmi és lélektani problémafelvetésében mindenképpen új hangot képvisel az ifjúsági irodalomban - nem kevés felnőtt rajongót is szerezve így (a középső könyv kritikája: Zajos kudarc, Magyar Narancs, 2012. február 9.).
Kétrészes sorozat lezárása a bronzérmes A hazátlan herceg. Ármány, gyilkosság és sírig tartó szerelem - a francia szerző romantikus kalandregényében Verne és Dumas nyomdokain jár. Az 1920-as évektől 1945-ig tartó időszakban, illetve többek közt New York, Párizs, Skócia, Szicília és a Kaukázus tájain járunk. A háttérben diktatúrák épülnek és lángokban áll a világ, kisebb szerephez jut Sztálin lánya, valamint kiderül, mi okozta a Hindenburg léghajó katasztrófáját. Az első rész, az Ég és Föld között kamaszhőse már felnőtt, a könyv végére fény derül titokzatos származására és arra, miért üldözték keresztül-kasul a földgolyón.
A Scolar három éve indított, formás kivitelű ifjúsági sorozatából két regény is felkerült a legjobbak közé, mindkettő érzékeny, helyüket kereső kamasz fiúkról szól. Wolfgang Herrndorf kortárs road movie-jának elbeszélője gazdag családból származó, érzelmileg magára hagyott srác, aki egy dögunalmasnak induló nyári szünetben - anya elvonón, apa a szeretőjével "üzleti úton" - megcsinálja élete nagy kalandját. Köszönhető ez a kezdetben félnótásnak tűnő új osztálytársnak, a lepukkant, orosz Csikknek, akivel közösen felszántják Németországot egy lopott Ladával. Világmegváltó gondolatok, első szerelmek, nagy rácsodálkozások és remek humor - nem véletlenül nevezte a német kritika a könyvet az új Zabhegyezőnek.
Robert Williams lélektani regényének középpontjában szintén két különc kamasz barátsága áll. A 13 éves, festésre hajlamos Luke anyja halálos autóbalesete után próbál új életet kezdeni az összeomlás szélén álló apjával egy isten háta mögötti kisvárosban. Apa és fiú magára találásában fontos szerep jut a nyomorúságos körülmények közt élő Jonnak, akit pártfogásukba vesznek. Érdekes módon ez az egyetlen olyan regény a listánkon, amelyben egyáltalán nincsenek csajok.
Végül még egy nyomasztó, ám roppant érdekes kamaszregény: a finn Seita Parkkola allegorikus regénye a valóságot és a képzeletet összecsúsztató, erőteljes képekkel jeleníti meg a kamaszok szabadság- és szeretetvágyát. Elbeszélője egy rasztahajú, graffitiző deszkás srác, akit az Esélyek Háza nevű iskolában mint afféle falanszterben próbálnak mintapolgárrá átnevelni.
Ennyi dráma után végre fellélegezhetünk: Jo Nesbø regénye teljességgel komolytalan. A Doktor Proktor pukiporát a norvég krimiszerző állítólag a lánya által megadott kulcsszavak alapján írta, de a címadó találmányt, amely egyébként dramaturgiailag igen jól kihasználható, már nyilván a saját örömére tette meg központi motívummá. Valahol neki is ki kell ereszteni két bűnkönyv közt a gőzt.
Szórakoztató bestsellersorozat az Egy ropi naplója. A 12 éves Greg mindent megtesz, hogy átlendüljön a kis lúzer kategóriából a nagymenőbe, persze hiába. Annyit mindenesetre elért, hogy lenyomta Harry Pottert: a brit gyerekek az évtized legjobb gyerekkönyvének választották, ami azért vélhetően összefügg a belőle készült filmek népszerűségével is. A negyedik kötet (Kutya egy idő) egy irtó béna nyár története, rengeteg vicces rajzzal. Mindemellett a könyv erősen beágyazott az amerikai kultúrába és fogyasztói társadalomba, ezért a 10-14 éves magyar olvasó számára nem fog átjönni minden poén.
Scorsese sokoscaros rendezése után aligha kell bemutatni A leleményes Hugo Cabret történetét, a párizsi vasútállomáson lődörgő kissrácot és a titokzatos, morcos öregembert. A könyv befogadásának szempontjából különlegesség, hogy Selznick felváltva mesél képekkel és szövegesen, olykor 20-30 oldalon keresztül átadva a főszerepet a különleges kivágású fekete-fehér grafikáknak és George Méliés álomszerű képeinek. Az eredmény egy nagyon vonzó, iszonyú vastag, ám könnyen fogyasztható mű.
Az ifjúsági regények után három képeskönyv. Második helyet szerzett a norvég Stian Hole bizarr és szép könyve. A Garmann nyara egy iskolakezdés előtt álló hatéves kisfiú félelmeit mutatja be a közeledő ismeretlentől, miközben három idős tántin keresztül az elmúlásról is magától értetődő, közvetlen formában beszél. Torzított fotómontázsok képezik le a gyermeki érzékelést - itt egy pohár vízben ázó fogsor, amott az orrán ülő katicára bandzsító kiskrapek és a nagy fejű szomszéd ikerlányok, akik olyan szerencsések, hogy már hullanak a tejfogaik.
Szintúgy a kisgyermekkori szorongás áll a Bagoly, aki félt a sötétben mesekönyv középpontjában, amelyet joggal ajánlanak több országban is segítő könyvként a pszichológusok. Hupp, a sötéttől irtózó gyöngybagoly különböző kalandok során megismeri a sötétséget, és végül megbarátkozik vele. A tragikus sorsú Jill Tomlinson világhírű (1968-as) meséjét kedves, kicsit sajdikos illusztrációk kísérik.
Még egy nagy múltú mesehős került a listánkra, némi ráncfelvarrás után: Beatrix Potter Nyúl Pétere. További kalandjait Emma Thompson (igen, a színész) vetette papírra. Nem semmi marketingfogás: a brit kiadó egy megrágott reteklevél kíséretében üzenetet küldött a filmsztárnak a nyúl nevében, írna már ugyan egy új kalandot a születésnapjára. Merthogy Nyúl Péter idén 110 éves. Kiszámítható, bájos képeskönyv született, az eredetire hajazó, angolos illusztrációkkal és néhány skót tájszóval - s ami a fő: nyár óta a fél világ erről beszél.
