Könyv

Lavie Tidhar: Oszama

  • Sepsi László
  • 2012. december 29.

Könyv

A


hogy azt a gyerekszereplős traumaregénytől a zombi-Oszamával rémisztgető horrorfilmig terjedő kínálat is mutatja, a tömegkultúrában nagyban zajlik a WTC-tragédia egyre szabadosabb feldolgozása. Az izraeli születésű Lavie Tidhar a könnyebbik végénél fogta meg a témát, egyszerűen átfazonírozta Philip K. Dick Az ember a Fellegvárban című regényét a poszt-9/11-es korszakra. Képzelj el egy világot, ahol nincs terrorizmus, a mi realitásunk csak füzetes ponyvákban létező fikció, ugyanakkor a valóság természetének alaposabb piszkálgatása erősen ellenjavallt. Joe, az inkább magányos, mint kemény magándetektív persze piszkálgatja, világvárosokon át koslatva a Bin Ládin-sztorik rejtélyes írója után.

Mint alternatív történelembe helyezett hard-boiled krimi, az Oszama csak részben teljesíti vállalását: hőse ad hoc felbukkanó nyomok mentén sodródik, néha megverik ugyan, de Canossájából hiányzik a rejtvény izgalma - ami annak is köszönhető, hogy a csattanó idejekorán sejthető. Az érdemi nyomozás kispórolását erőteljes képekkel megtámogatott, álomszerű világ ellensúlyozza, ami a fragmentált szerkezettel együtt a regény központi tételére irányítja a figyelmet. Az Oszama ugyanis frappánsan ragadja meg a "war on terrorism" elemi virtualitását, ahol a rettegett terroristavezér alakja alig elválasztható a tömegkultúra olyan korábbi ikonjaitól, mint Rick a Casablancából vagy a London éjfél után álvámpírjai. Kár, hogy a koncepció ebben a formában még filmes utalásokkal telipakolva is alig tesz ki egy regényt.

Fordította: Kleinheincz Csilla. Ad Astra, 2012, 346 oldal, 2790 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

Kamukéró

A lakástámogatási program a Fidesz-kormányok nagy találmánya. Ha az embereknek nincs pénzük lakást venni, akkor adjunk nekik támogatott hitelt – nagyjából ez a minta huszonöt éve.

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.

Nemtelen helyzetben

Egy hónapja éhségsztrájkol a vizsgálati fogságban Budapesten a német szélsőbaloldali aktivista, Maja T. A német média kifogásolja az ellene folyó eljárás és fogva tartásának körülményeit.