Könyv

Lavie Tidhar: Oszama

  • Sepsi László
  • 2012. december 29.

Könyv

A


hogy azt a gyerekszereplős traumaregénytől a zombi-Oszamával rémisztgető horrorfilmig terjedő kínálat is mutatja, a tömegkultúrában nagyban zajlik a WTC-tragédia egyre szabadosabb feldolgozása. Az izraeli születésű Lavie Tidhar a könnyebbik végénél fogta meg a témát, egyszerűen átfazonírozta Philip K. Dick Az ember a Fellegvárban című regényét a poszt-9/11-es korszakra. Képzelj el egy világot, ahol nincs terrorizmus, a mi realitásunk csak füzetes ponyvákban létező fikció, ugyanakkor a valóság természetének alaposabb piszkálgatása erősen ellenjavallt. Joe, az inkább magányos, mint kemény magándetektív persze piszkálgatja, világvárosokon át koslatva a Bin Ládin-sztorik rejtélyes írója után.

Mint alternatív történelembe helyezett hard-boiled krimi, az Oszama csak részben teljesíti vállalását: hőse ad hoc felbukkanó nyomok mentén sodródik, néha megverik ugyan, de Canossájából hiányzik a rejtvény izgalma - ami annak is köszönhető, hogy a csattanó idejekorán sejthető. Az érdemi nyomozás kispórolását erőteljes képekkel megtámogatott, álomszerű világ ellensúlyozza, ami a fragmentált szerkezettel együtt a regény központi tételére irányítja a figyelmet. Az Oszama ugyanis frappánsan ragadja meg a "war on terrorism" elemi virtualitását, ahol a rettegett terroristavezér alakja alig elválasztható a tömegkultúra olyan korábbi ikonjaitól, mint Rick a Casablancából vagy a London éjfél után álvámpírjai. Kár, hogy a koncepció ebben a formában még filmes utalásokkal telipakolva is alig tesz ki egy regényt.

Fordította: Kleinheincz Csilla. Ad Astra, 2012, 346 oldal, 2790 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.