Könyv

Richard Adams: Gesztenye, a honalapító

Könyv

Elsőre szokatlan mesekönyvnek mondanánk, de inkább állatregény, pontosabban nyúlregény a javából. A homéroszi hatást keltő nyúleposzt egy vészjósló látomás szervezi: Vakarcs, az egész nyúltanya legkisebbike tévedhetetlenül érzi az - esetünkben aggasztó - jövőt. Veszély fenyegeti a nyúltársadalmat, így hát egy kiscsoportnyi nyuszi - Gesztenye, a "hős" vezetésével - felkerekedik, és dacolva természetével vándorútra kel.

A fantasyhatásokkal tarkított elbeszélés csupán kissé antropomorfizált, komplex karakterekké gyúrt szereplői által Adams egy egész nyúlmitológiát épít, amelyben nemcsak a jól ismert archetípusok jelennek meg (látnok, hős, uralkodó), de az események egymásutánja és a sokszoros utalások halmaza is a klasszikusokat idézi. A nyúlodisszea egyik legnagyobb erénye - a képszerű leírások mellett - az aprólékos kidolgozottság, ami nemcsak a természetrajzban figyelhető meg, de a nyulak viselkedésében, sőt társadalmuk részletes megjelenítésében is: saját nyelvük, hierarchikus rendszerük, belakható fiktív világuk van. A ritkás és angolosnak mondható illusztráció nem hiányozna a vastag kötetből, viszont a legnagyobb elképedést - a mottók után - igazából a lábjegyzetelés váltja ki, szemet gyönyörködtető pedagógiai előnyeiről már nem is szólva.

Fordította: Székely Kata. Aldo Galli illusztrációival. Partvonal, 2012, 416 oldal, 3490 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.