Könyv

Richard Adams: Gesztenye, a honalapító

Könyv

Elsőre szokatlan mesekönyvnek mondanánk, de inkább állatregény, pontosabban nyúlregény a javából. A homéroszi hatást keltő nyúleposzt egy vészjósló látomás szervezi: Vakarcs, az egész nyúltanya legkisebbike tévedhetetlenül érzi az - esetünkben aggasztó - jövőt. Veszély fenyegeti a nyúltársadalmat, így hát egy kiscsoportnyi nyuszi - Gesztenye, a "hős" vezetésével - felkerekedik, és dacolva természetével vándorútra kel.

A fantasyhatásokkal tarkított elbeszélés csupán kissé antropomorfizált, komplex karakterekké gyúrt szereplői által Adams egy egész nyúlmitológiát épít, amelyben nemcsak a jól ismert archetípusok jelennek meg (látnok, hős, uralkodó), de az események egymásutánja és a sokszoros utalások halmaza is a klasszikusokat idézi. A nyúlodisszea egyik legnagyobb erénye - a képszerű leírások mellett - az aprólékos kidolgozottság, ami nemcsak a természetrajzban figyelhető meg, de a nyulak viselkedésében, sőt társadalmuk részletes megjelenítésében is: saját nyelvük, hierarchikus rendszerük, belakható fiktív világuk van. A ritkás és angolosnak mondható illusztráció nem hiányozna a vastag kötetből, viszont a legnagyobb elképedést - a mottók után - igazából a lábjegyzetelés váltja ki, szemet gyönyörködtető pedagógiai előnyeiről már nem is szólva.

Fordította: Székely Kata. Aldo Galli illusztrációival. Partvonal, 2012, 416 oldal, 3490 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Csak a nácikat ne!

Egy Magyarországon alig létező mozgalommal harcol újabban Orbán Viktor, miközben a rasszista erőszak nem éri el az ingerküszöbét. A nemzeti terrorlista csak első ránézésre vicces: igen könnyű rákerülni.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.