Könyv

Szécsi Noémi: Mandragóra utca 7.

  • - toroczkay -
  • 2012. december 29.

Könyv

A szerző első meseregényének műfaja leginkább ifjúsági urban fantasy. Egy bérház lakóiról szól: Idát egyedül neveli elfoglalt édesanyja, aki egy Valter nevű, nem túl rokonszenves bácsival randizik; barátnője, Tamara mellé szintúgy elfoglalt szülei pótnagymamát fogadnak fel. A lányok kalandjai során a halloweenbulikból ismerős alakokról (manó, vámpír, farkasember, boszorkány, tündér) sorra derül ki, hogy valóban léteznek. A regény erőssége nem a történet, az nem tartogat komoly meglepetést talán még egy olvasottabb kamasznak sem. Nem is a történetszövés - mintha Szécsi egy idő után nem tudna mit kezdeni a bonyodalmakkal, úgyhogy inkább úgy hagyja őket. Ráadásul a gyerekek nem igazán vesznek fel semmit: egy-egy természetfeletti találkozás után úgy ülnek az iskolapadban az amúgy is halványabbra sikerült, osztályfőnöki órás fejezetekben, mintha természetes volna, hogy egy lúdlábú lidérc kerülgeti az anyánkat, a pincében boszorkánygyűlés zajlik, a szomszéd néni meg varázsitalokkal tukmál minket. Ugyanakkor Szécsi kétségtelenül lendületesen, jó humorral ír. Például Hermész igazán megérdemelne egy spin-offot. Ő egy önérzetes kutya, aki gyanúsan mindenhol jelen van, és bár kerüli a feltűnést, akárhányszor ráterelődik a figyelem, rendre ellopja a show-t. De a közlekedési lámpa (!) is a jól sikerült karakterek közé tartozik.

Van még két további ok, amiért a Mandragóra utca 7. - hiányosságai ellenére - akár még a felnőttek körében is kedvenc lehet. Egyfelől a könyv akcentus nélkül beszéli mindannyiunk elsüllyedt Atlantiszának, a gyerekkornak a nyelvét, amelyet legtöbbünk már csak álmában ért meg. Ezenkívül képes arra, hogy a gyerekek lépcsőházi játékára emlékeztető cselekmény alatt egy igazi tragédiát rajzoljon meg. Mikor az utolsó fejezetben vigasztaló, karácsonyi fényként végül megérkezik valaki, rájövünk, mennyire hiányzott onnan.

Illusztrálta: P. Szathmáry István. Európa, 2012, 292 oldal, 2900 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.