Könyv

Szolcsányi Ákos: A felszínről

  • Lengyel Imre Zsolt
  • 2013. január 6.

Könyv

Szolcsányi Ákos A felszínről című második kötete inkább ellensúlyozza, mint folytatja az előzőt. A Csehország szép, útjai jók a legérdekesebb és legkérdésesebb jellemzője az a közvetlenség volt, amivel a gyerek-, kamasz- és fiatalkor néha banális konkrétumait (a májkrémes kiflitől a Garfield-poszterig) beépítette.

Ennek nyomán ott helyenként a reflektálatlan énköltészet szelleme kísértett; a négy év után érkező A felszínről viszont csupa szerep- és portréverset tartalmaz, legtöbbször címük is a beszélő vagy tárgyszemélyt nevezi meg, pontosabban azt, miféle csoport vagy tulajdonság reprezentánsa ő: Az üldözöttektől A kamionsofőrig. De eltűnt a bemutatkozás eklektikussága is: mindegyik vers mottója Szép Ernő Néked szóljából származik, de ennél sokkal erősebb kötőanyag a végig kitartott hűvös, távolságtartó tónus - ez a prózai, leíró-konstatáló alaphang csak néha sűrűsödik szentenciózussá, vagy színesedik hol jobban, hol kevésbé sikerült hasonlatokkal ("nyugodtan alszom, mint a tíz perce terhesek", "résmentesek, mint citromon a sárga"). Ez a hang így inkább a köteté, mint az egyes versalanyoké. A hasonlatok is inkább következnek e költészet logikájából, mint a konkrét szituációkból, melyekkel sokszor beláthatatlan a kapcsolatuk: nyilvánvalóan stilizált monológok ezek, melyek egyébként sem sokat vesződnek a megszólalások motiválásával. Ám ez a hang meg is marad csupán hangnak, nem lehet mögé a szövegeket elrendező perspektívával vagy szándékkal rendelkező alakot rekonstruálni - ebben az én és a másik közötti szürke zónában pedig ekképp nincs mód sem átélésre, sem involválódásra. Semleges enciklopédia tehát e kötet, mely a megszokott és a szokatlan közötti határvidékre szűkíti vizsgálatát: a transzvesztitát, a vegetáriánus kínai szakácsot, az elefántvadászt figyelve átlépünk a szűken vett normalitáson, de biztonságba húzódunk a radikálisabb egzisztenciális tapasztalatok elől.

Kalligram, 2012, 86 oldal, 2100 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Fűző nélkül

Berlin, Du bist so wunderbar – fogad a híres dal, amelynek a karrierje egy német sörreklámból indult. Nehéz is lenne másképpen összefoglalni a város hangulatát, amelyet az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkássága is visszatükröz.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.