Könyv

Dacia Maraini: Rabolt szerelem

  • Karafiáth Metta
  • 2020. október 3.

Könyv

„Érzi, hogy gyomra összeugrik, a gondolatai megbénulnak” – olvassuk a novelláskötet egyik frissen megerőszakolt szereplőjéről, és az olvasóval is hasonló történik. Az olasz Dacia Maraini új kötetében nyolc, nőket ért bántalmazás és erőszak krónikáját írja meg – fájdalmasan ismerős mindegyik. A rendszeres testi és lelki abúzust elszenvedő, partnere mellett mégis kitartó lány története. A csoportos erőszak áldozatává váló kislány kollektív hibáztatása. A közös hallgatás. Nincs ezekben semmi új, mindenhol megtörténik, ahogy egyetemes a rájuk adott válasz is.

A vállaltan feminista Maraini higgadtan, már-már szárazon ír, egy-egy jelzője azonban erőset üt. Gyakran a jelenből nézünk vissza a múltba, a kiemelt pontokon előre tudva, hogy a szereplő épp besétál a csapdába, amit ő maga még csak nem is sejt. Együtt éljük át a nők önmarcangolását is, a pusztító, romboló, olykor egyenesen aberrált viszonyokban, amelyekből nincs menekülés.

A novellák hősei áldozatok, akik egy kollektív társadalmi kelepcében vergődnek, a legtöbbjüknek esélye sincs a kitörésre. Ahogy az egyetlen férfiszemszögből írt írás fogalmaz: „Az áldozat azért védi a gyilkosát, hogy megszabaduljon a bűntudattól […], amit amiatt érez, hogy eltűrte az első, legalattomosabb és legváratlanabb erőszakot. […] Az áldozat egyre inkább áldozattá válik, a hóhér egyre inkább hóhérrá, egy önmagát gerjesztő torz játékban.” Hóhér pedig bárki lehet.

Fordította: Lukácsi Margit. Jaffa Kiadó, 2020, 212 oldal, 3499 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.