Könyv

Dacia Maraini: Rabolt szerelem

  • Karafiáth Metta
  • 2020. október 3.

Könyv

„Érzi, hogy gyomra összeugrik, a gondolatai megbénulnak” – olvassuk a novelláskötet egyik frissen megerőszakolt szereplőjéről, és az olvasóval is hasonló történik. Az olasz Dacia Maraini új kötetében nyolc, nőket ért bántalmazás és erőszak krónikáját írja meg – fájdalmasan ismerős mindegyik. A rendszeres testi és lelki abúzust elszenvedő, partnere mellett mégis kitartó lány története. A csoportos erőszak áldozatává váló kislány kollektív hibáztatása. A közös hallgatás. Nincs ezekben semmi új, mindenhol megtörténik, ahogy egyetemes a rájuk adott válasz is.

A vállaltan feminista Maraini higgadtan, már-már szárazon ír, egy-egy jelzője azonban erőset üt. Gyakran a jelenből nézünk vissza a múltba, a kiemelt pontokon előre tudva, hogy a szereplő épp besétál a csapdába, amit ő maga még csak nem is sejt. Együtt éljük át a nők önmarcangolását is, a pusztító, romboló, olykor egyenesen aberrált viszonyokban, amelyekből nincs menekülés.

A novellák hősei áldozatok, akik egy kollektív társadalmi kelepcében vergődnek, a legtöbbjüknek esélye sincs a kitörésre. Ahogy az egyetlen férfiszemszögből írt írás fogalmaz: „Az áldozat azért védi a gyilkosát, hogy megszabaduljon a bűntudattól […], amit amiatt érez, hogy eltűrte az első, legalattomosabb és legváratlanabb erőszakot. […] Az áldozat egyre inkább áldozattá válik, a hóhér egyre inkább hóhérrá, egy önmagát gerjesztő torz játékban.” Hóhér pedig bárki lehet.

Fordította: Lukácsi Margit. Jaffa Kiadó, 2020, 212 oldal, 3499 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.