rés a présen

„Úgy éreztem, letepert a történelem”

Gurubi Ágnes író, szerkesztő

  • rés a présen
  • 2020. szeptember 27.

Könyv

rés a présen: Első regényeddel, a most megjelent Szív utcával neveztél át a szöveggondozói oldalról az írói oldalra. Mindig is benne volt az írás a pakliban?

Gurubi Ágnes: Kiskoromban magyartanár akartam lenni, aztán színész, később újságíró. Ez utóbbi sikerült is. Az ELTE Tanárképző Karán végeztem magyar–művelődésszervező szakon, és rögtön utána ’99-ben Zoltán Gábor révén a Magyar Rádió irodalmi osztályára kerültem, ahol Kőrösi Zoltán volt akkoriban a főszerkesztő, és ahol beletanultam a szerkesztő-riporteri munkába. Az itt töltött hat év aztán meghatározóvá vált a szakmai életemben. Az elmúlt 15 évben kulturális magazinok felelős szerkesztője voltam, vagyok (Papageno). Nem készültem írónak, egyáltalán nem szerepelt a terveim között, mindig a kérdező oldalon álltam.

rap: Hogyan és miért fogtál mégis neki?

GÁ: Három évvel ezelőtt, a 40. születésnapom után pár hónappal volt egy olyan autóbalesetünk a nagyobbik lányommal, aki mellettem ült, amelybe állítólag bele kellett volna halnunk. Ez és az ezt követő élmények sorsfordítóan hatottak az életemre, úgy éreztem, ami eddig volt, az lezárult. Fel akartam hagyni az újságírással. Keresgéltem. Új munkát, új hangot, új formát. Jelentkeztem pultosnak egy cukrászdába, eladónak a Lidlbe, de nem vettek fel sehova. Az írás nem tudatos döntés volt, inkább, mintha rálöktek volna erre az útra. Végül, amikor beletörődtem, hogy nem leszek pultos, és kaptam egy lehetőséget, hogy magamról írjak, akkor történt az áttörés. Egy terápiás élményem publikálása olyan lavinát indított el, ahonnan már nem volt megállás. Egy kávézóban ültem, egy barátnőmet vártam, amikor a férjemtől karácsonyra kapott jegyzetfüzetbe leírtam a Szív utca első pár oldalát.

rap: Volt valami előképed arról, hogyan fogod megírni?

GÁ: Egy filmet láttam magam előtt, hangokat, színeket, szagokat, mozdulatokat. Ment a mozi a fejemben, szólt a zene a fülemben, Bach Goldberg variációk vagy az Elefánt Zenekar valamelyik száma, és írtam a konyhában, éjszakánként, amikor a családom, a férjem és a gyerekeink már aludtak.

rap: Kiktől kaptál segítséget, visszajelzést?

GÁ: A legtöbbet a családomtól, akik ezt a megváltozott élethelyzetet kibírták, sőt elfogadták. A kilenc hónap alatt, amíg a regényt írtam, nemcsak fizikailag távolodtam el – kétszer utaztam a tengeren túlra, először Amerikába, majd Argentínába –, hanem lelkileg is egy másik dimenzióba kerültem. Aztán ott voltak a barátaim, kollégáim, sőt teljesen ismeretlen emberek is, hiszen az argentin utamat egy közösségi finanszírozási oldalon létrehozott adománygyűjtéssel sikerült megvalósítanom. A Szív utca nők generációiról szól, nem csak nőknek. A Szív utca szól az elhallgatásról, a titkokról, a láthatatlan férfiakról, a szenvedélybetegségről, az anyaságról, a feloldozásról és a megnyugvásról. Sok mindenkinek, sokféle módon lehet kapcsolódni a történethez. A visszajelzések legalábbis ezt bizonyítják.

rap: Mi a kedvenc sztorid az utazással kapcsolatban?

GÁ: Amikor Buenos Airesbe indultam a nagymamám akkor 90 éves húgához, vittem neki gesztenyemasszát, mert tudtam, hogy a gesztenyepüré a kedvence. Újságpapírba csomagolva tettem a bőrönd aljába három csomaggal. A reptéren a biztonsági ellenőrzésnél, az átvilágításnál félreállítottak, és rákérdeztek, hogy mi ez, amikor elmeséltem, együtt röhögtünk a biztonsági őrrel. Rettegek a repüléstől, ráadásul soha nem utaztam egyedül, és van egy úgynevezett barotraumám (irtózatos fülfájás le- és felszálláskor). Amikor az útra készültem, utánajártam, hogy a füldugón és a rágózáson kívül úgy tudom enyhíteni a fájdalmat, ha két papírpoharat szorítok a fülemre. Az argentin út volt a legnagyobb megrázkódtatás, egyszerre volt felemelő és fájdalmas, olyannyira, hogy miután hazaértem, nagyon komolyan beteg lettem, úgy éreztem, letepert a történelem. Azon a ponton hoztam egy tudatos döntést, talán az egyetlent írás közben, és két hónapot adtam magamnak, hogy befejezzem a regényt, mert azt éreztem, felemészti a testem ez a történet és ez a munka.

rap: Befolyásolta a járvány a kötet sorsát?

GÁ: Nagy szerencsém van a Kalligram Kiadóval, és a vezetőjével, Mészáros Sándorral meg a szerkesztővel, Toldi Veronikával. Bevállaltak egy ismeretlen, első kötetes szerzőt. Ez óriási dolog a hazai könyves piacon, mert kockáztattak, nem is keveset. Roppant hálás vagyok nekik ezért. Októberre terveztük a megjelenést, aztán jött a járvány, és vele egy időben a Szív utca is előrendelhetővé vált. Egy héten belül az előjegyzési sikerlistára került és a 2. helyen volt gyakorlatilag a megjelenésig, amit a járvány ellenére és a jó helyezés miatt a kiadó előrébb hozott, így augusztus 14-én megjelent a regény.

rap: Mikor lesz a könyvbemutató?

GÁ: A hivatalos könyvbemutató szeptember 3-án, 17 órakor lesz az Írók Boltjában, és a Margó Irodalmi Fesztiválon október 16-án, fél nyolckor is lesz velem egy beszélgetés.

Figyelmébe ajánljuk

Legendák egymás közt

  • - turcsányi -

Az alapító atyák Franciaországban viselt dolgainak meglehetős keletje van vásznon és képernyőn. Gondoljunk csak a John Adams pályáját feldolgozó HBO-sorozatra, vagy éppenséggel a magáért beszélő Jefferson Párizsban című moziműre, a derék Nick Nolte játékával (és James Ivory rendezésében).

Betű szerint

A főpolgármester-választás körüli újraszámolási hercehurca, na meg a Magyarországon is mesterségesen gerjesztett fociláz közepette úgyszólván teljesen elsikkadt, hogy a múlt pénteken megszületett az elsőfokú ítélet a polgári engedetlenség miatt kirúgott hat karinthys tanár ügyében.

Két indítvány

Miután június 14-én újraszámolták az érvénytelen szavazatokat, a Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy a főpolgármester-választást Karácsony Gergely nyerte. A döntés azonban nem végleges, Karácsony a választás eredményének megsemmisítését és a szavazás megismétlését indítványozta.

„Ahová pont befértem”

Hat éve tagja a Katona József Színház társulatának, de sokfelé játszik, most épp a Radnótiban volt bemutatója. Az Ördög Tamással folytatott munkáról, a Tarnóczi Jakab-féle Extázisról és a Mohácsi testvérekről is beszéltünk vele, s persze szó esett a filmezésről is.

Két tűz között

Az amerikai demokraták sokáig egységesen támogatták Joe Biden külpolitikáját. Ám a gázai háború miatt a demokraták közt törésvonalak alakultak ki, s ez megnehezítheti Biden kampányát. Ha közvetlenül nem is befolyásol sok szavazatot, a háború elhúzódása elbizonytalaníthatja az elnök támogatóit, és megkérdőjelezheti politikai teljesítményét is.

 

A szabotázs ára

  • Zádori Zsolt

80 milliárd az eddigiekért, és 400 millió minden újabb nap késlekedésért – példátlanul magas bírságot rótt ki az Európai Unió Bírósága, mert a lassan négyéves ítéletét nem hajtotta végre a magyar állam. Bármit is mond a kormány, most nem a hazai menekültpolitikát ítélték el, hanem a magyar jogállamiságról mondtak lesújtó ítéletet.

Családi ezüst

Elkótyavetyéli a családi ezüstöt, eladja az önkormányzat földjét egy olyan embernek, aki vele egy csapatban indul képviselő­jelöltként a választáson – ezzel támadta a helyi kormánypárti hírportál az apátfalvi polgármestert a választási kampányban. Ez a fegyver fordítva sült el.

„Csak Magyarország alkalmazza”

A parlament az Alaptörvény – lapzártánkkor még ki nem hirdetett – módosításával korlátozta az államfő kegyelmi jogkörét, viszont kiiktatta a miniszteri ellenjegyzés intézményét. Milyen következményekkel járhat ez? A PTE Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi Tanszékének tanárával beszélgettünk.