Dacolj! – Elena Favilli–Francesca Cavallo: Esti mesék lázadó lányoknak

Könyv

A legkisebb szabólegényből egy nap, miután kiállta a hét próbát, és legyőzött óriást, kőszörnyet, sárkányt, meg még ki tudja, mit, király lesz; a szép, szelíd árva lányért meg egyszer eljön a herceg fehér lovon, és boldogan élnek, amíg meg nem halnak.

Bevett mesei sémák és fordulatok közvetítenek, erőltetnek nemi szerepekről élő sztereotípiákat a gyerekekre már egészen kicsi koruktól. Kutatások, rendszeres meseolvasó szülők és pedagógusok igazolják, hogy a mesekönyvpiac még ma is tele van olyan történetekkel, amelyeknek aktív szereplői kizárólag fiúk, ők azok, akiket cselekedeteik jellemeznek, akik igazi izgalmakban részesülnek, míg a lányokat csupán az érzelmeik, a külsejük határozza meg.

De mi lenne, ha a mesék arról szólnának, hogy az árva lány tanulhat és mondjuk tengerbiológus válik belőle, vagy ha a királylányok legfőbb életcélja nem az lenne, hogy egy nap férjhez menjenek, és így oldják meg az éle­tüket, hanem hogy politikusként vezessék az országukat vagy harcosok legyenek. Egy olyan társadalomban, ahol a feminizmus és a gender szitokszó, a családon belüli erőszak ellen meg a család szentséges mivolta okán nem tesz a kormány hathatós lépéseket, szinte kizárólag a szülőkön múlik, hogy a gyerekek úgy szocializálódnak-e, ahogy az a patriarchális társadalmi rendszerben megszokott, vagy azzal a tudattal nőnek fel, hogy nemtől, kortól, vallási hovatartozástól, származástól, társadalmi rangtól függetlenül bárki bármire képes lehet. Vagyis bárkiből bármi lehet, fiúból óvó bácsi, ápoló, titkár vagy táncos éppúgy, mint lányból hős.

100 különleges nő története – ez az alcíme Elena Favilli és Francesca Cavallo könyvének, amely komplex mesék helyett portrékat közöl olyan valós személyekről, akik nem tündérek vagy boszorkányok, mégis igazán érdekes nők, mert bátrak, erősek és okosak. A közösségi adománygyűjtéssel létrejött, világsikerré vált könyv olyan nőket mutat be a világ számos helyéről, különböző történelmi korszakokból, akik dacolva a „nő helye” sztenderddel, önmegvalósításuk által példaképpé váltak. Michelle Obamától Margherita Hack asztrofizikuson, az építész Zaha Hadidon, a budapesti Keleti pályaudvart is megjárt szíriai menekült úszó Yusra Mardinin át Evita Perónig, Serena és Venus Williamsig kalóz, fáraó, aktivista, karmester, balerina, kém, zenész, bíró, festő és informatikus sztoriját is felmutatja a mű. Nem a szereplők életének és teljesítményének enciklopédikus gyűjteménye ez, inkább az ismert és kevésbé ismert karakterek summázata, egy-egy benyomás átadása bátorítás gyanánt. A tíz­éves korig ajánlott könyv egy-egy oldalnyi történeteihez 60 grafikus készített különböző stílusú képeket. És bár az elbeszélések legtöbbjének hangvétele a hagyományos mesék narratíváját követi, ez csak kicsit zavaró. Ismeretterjesztésként, leginkább pedig inspirációként szolgál a könyv, s a címe ellenére nem csak lányoknak szól. Sőt, a szerzőpáros szándéka akkor ér célba, ha legalább annyi kisfiú tud erről és a még megannyi klassz nőről, mint amennyi kislány. Mert csak így van esély arra, hogy a status quo megváltozzon.

Fordította: Todero Anna. Móra, 2017, 224 oldal, 3999 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.