Bevett mesei sémák és fordulatok közvetítenek, erőltetnek nemi szerepekről élő sztereotípiákat a gyerekekre már egészen kicsi koruktól. Kutatások, rendszeres meseolvasó szülők és pedagógusok igazolják, hogy a mesekönyvpiac még ma is tele van olyan történetekkel, amelyeknek aktív szereplői kizárólag fiúk, ők azok, akiket cselekedeteik jellemeznek, akik igazi izgalmakban részesülnek, míg a lányokat csupán az érzelmeik, a külsejük határozza meg.
De mi lenne, ha a mesék arról szólnának, hogy az árva lány tanulhat és mondjuk tengerbiológus válik belőle, vagy ha a királylányok legfőbb életcélja nem az lenne, hogy egy nap férjhez menjenek, és így oldják meg az életüket, hanem hogy politikusként vezessék az országukat vagy harcosok legyenek. Egy olyan társadalomban, ahol a feminizmus és a gender szitokszó, a családon belüli erőszak ellen meg a család szentséges mivolta okán nem tesz a kormány hathatós lépéseket, szinte kizárólag a szülőkön múlik, hogy a gyerekek úgy szocializálódnak-e, ahogy az a patriarchális társadalmi rendszerben megszokott, vagy azzal a tudattal nőnek fel, hogy nemtől, kortól, vallási hovatartozástól, származástól, társadalmi rangtól függetlenül bárki bármire képes lehet. Vagyis bárkiből bármi lehet, fiúból óvó bácsi, ápoló, titkár vagy táncos éppúgy, mint lányból hős.
100 különleges nő története – ez az alcíme Elena Favilli és Francesca Cavallo könyvének, amely komplex mesék helyett portrékat közöl olyan valós személyekről, akik nem tündérek vagy boszorkányok, mégis igazán érdekes nők, mert bátrak, erősek és okosak. A közösségi adománygyűjtéssel létrejött, világsikerré vált könyv olyan nőket mutat be a világ számos helyéről, különböző történelmi korszakokból, akik dacolva a „nő helye” sztenderddel, önmegvalósításuk által példaképpé váltak. Michelle Obamától Margherita Hack asztrofizikuson, az építész Zaha Hadidon, a budapesti Keleti pályaudvart is megjárt szíriai menekült úszó Yusra Mardinin át Evita Perónig, Serena és Venus Williamsig kalóz, fáraó, aktivista, karmester, balerina, kém, zenész, bíró, festő és informatikus sztoriját is felmutatja a mű. Nem a szereplők életének és teljesítményének enciklopédikus gyűjteménye ez, inkább az ismert és kevésbé ismert karakterek summázata, egy-egy benyomás átadása bátorítás gyanánt. A tízéves korig ajánlott könyv egy-egy oldalnyi történeteihez 60 grafikus készített különböző stílusú képeket. És bár az elbeszélések legtöbbjének hangvétele a hagyományos mesék narratíváját követi, ez csak kicsit zavaró. Ismeretterjesztésként, leginkább pedig inspirációként szolgál a könyv, s a címe ellenére nem csak lányoknak szól. Sőt, a szerzőpáros szándéka akkor ér célba, ha legalább annyi kisfiú tud erről és a még megannyi klassz nőről, mint amennyi kislány. Mert csak így van esély arra, hogy a status quo megváltozzon.
Fordította: Todero Anna. Móra, 2017, 224 oldal, 3999 Ft
