Könyv

A médiaoktatás virágzó üzletág. Magyarországon száznál is több lehetőség van e téren; egy magára valamit is adó felsőoktatási intézmény ugyanis előbb-utóbb beindítja

Ne szépítsük: a tiszteletre méltó kivételektől eltekintve nagyjából egyformán kevéssé ismerjük egymás irodalmát, ők a miénket, mi a hollandokét. Annak érdekében, hogy ez a helyzet legalább féloldalasan változni kezdjen, ők hozzáláttak a dologhoz

A középkori Magyarország egyik legfontosabb épületmaradványa, a fehérvári Nagyboldogasszony prépostsági templom romja a közelmúltban millenáris helyreállításon esett át. Botrányos körülmények között. (Az ügyről lapunk egy ízben már megemlékezett: Romokban hever, MaNcs, 2000. február 24.)

Magyar Narancs: Milyen jellegű bevételekkel számolhat ma egy könyvkiadó?

Kádár János 1954 és 1989 között folytatott levelezéséből Huszár Tibor készített válogatást. A hivatalos iratok mellett szépszámú magánlevelet is olvashatunk most. Kádár házhoz jön.

Aszerző harmadik prózakötetét elsőre katartikus gyötrelmek közt olvastam, és a végén biztos voltam benne, hogy ez a legjobb könyv, ami az utóbbi években a kezembe került.

Szántó T. Gábor új regénye kalandos, fordulatos, cselekményes, szexis, véres, szomorú. A sztori 1949-ben indul; a Rajk-per egy mellékágaként az ÁVO egy cionistaellenes eljárást készít elő. A vizsgálat szembenálló felei, Benedek (Blumenthal) György és Friedmann Benjámin valaha együtt indultak a cionista mozgalomban. A regény jelen idejében Benedek ávós őrnagy, a másik pedig összevert őrizetes. Benedek megpróbálja rávenni Friedmannt a hamis vallomásra; sikerrel jár, ám a teljes perből hiányzik egy láncszem, a Friedmann és Rajk közt állítólag közvetítő alak. Fényi ezredes, aki ismeri őrnagya múltját, Benedekre osztja a kirakatperbeli szerepet: a regény végén a két férfi, immár mindkettő gyanúsított, egymást üti a cellában.

A Palatinus kiadó úgy döntött, részben új fordításokban adja közre Franz Kafka teljes életművét. A sorozat első köteteként A per jelent meg Györffy Miklós új magyarításában.

Miként lehet egy ötvenezres kisváros világzenei fesztiváljának hatvanezer látogatója? Hogyan lett a Musiques Métisses-ből etalon? Megszállottság, vagy pénz dolga? - Én már tudom.

Május 16-án Morcsányi Géza, a Magvető igazgatója külön sajtótájékoztatón mutatta be Esterházy Péter új, eddig titokban tartott kötetét. A szokásos Esterházy-fakszni, gondoltam léhán, és eszem ágában sem volt ellátogatni a Centrál kávéházba. Aztán persze elakadt a lélegzetem.

Negyvenéves késéssel végre magyarul is megjelent a "Danzigi trilógia" (amihez A bádogdob, a Macska és egér és a Kutyaévek tartozik) befejező része.

Szakmai körökben közismert tény, hogy Joseph Beuys, az utóbbi fél évszázad európai művészetének központi alakja a második világháborúban öt éven át vadászbombázóként szolgált a német hadseregben, egészen addig, míg gépét 1944. március 16-án le nem lőtték a Krím félsziget felett.

Bizonyos körökben a "techno" szinte szitokszó, pedig igazából csak egy zenei stílust jelent, mely ráadásul az elektronikus zenei irányzatok közül az egyik legrégebbi és leginkább megtermékenyítő hatású. Ám Magyarországon a tipikusan sznob zenehallgató, még ha egyébként szereti is az elektronikát, a technót buta zenének nevezi, és afféle "grizzlyvonzó" gagyiságként sajnálja le.

Végre akadt egy nagyszerű tudós, aki lerántotta a leplet a Visegrádon szőtt sötét összeesküvésről. Hősünk, a tiszta tudomány gáncstalan lovagja kíméletlenül sújtott le a történelemhamisítók és kontárok bandájára, akik aljas módon elpusztították a múlt megszentelt emlékeit. Minden bizonnyal ilyen magasztos érzéseket ébresztett sokakban ama reveláció, amelyben Rostás Tibor részesítette a Magyar Narancs 2002. január 17-i számának olvasóit A hamis emlékezet című opusában.