poeta.doc

Felvágás  

Könyv

Fenyő László Városliget című könyvét egy kollégám asztalán találtam, felvágatlanul, ahogy régen gyakran hoztak forgalomba egyes könyveket.

Az oldalakat nemcsak a kollégám nem vágta fel, hanem már az a neves József Attila-kutató sem, akinek birtokából a könyv a munkahelyünk gyűjteményébe került, és akinek a nevét pecsét hirdeti: „Szabolcsi Miklós könyvtárából”. Hát, úgy látszik, nem érdekelte. Fájdalmasabb viszont, hogy a kötetet, amely különben inkább csak vékony füzet, már az első, eredeti tulajdonosa sem nyitotta ki, akit pedig maga a költő ajándékozott meg vele a szennycímlapon olvasható dedikáció szerint: „Lóránth Lászlónak szeretettel”. (Lóránth is nagyon érdekes, de róla majd máskor lesz szó.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A Fidesz házhoz megy

Megfelelő helyre kilopott adatbázis, telefonálgató propagandisták, aktivisták otthonát látogató Németh Balázs. Amit a Fidesz most csinál, régen a Kurucinfó munkája volt.

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.