Nekrológ

Diszkrét ragyogás

Alice Munro (1931–2024)

  • Tönkő Vera
  • 2024. május 29.

Könyv

Kétszer vesztették el olvasói. Egyszer 2012-ben, Drága élet című utolsó kötetének megjelenésekor, amikor bejelentette, hogy nem ír többet. Aztán 2024 májusában, amikor Port Hope-ban meghalt. Utolsó évtizedéről annyit tudunk, hogy demenciában szenvedett. Szeretem úgy képzelni, hogy egy bő évtizedre volt szüksége ahhoz, hogy elfelejtse mindazt, amit ezen a világon megfigyelt és rögzített, hogy utolsó útjára tiszta lappal indulhasson.

Amikor Alice Munro-novellát olvasok, az az érzésem, hogy hamarosan egy olyan titkos tudás birtokába jutok, ami közelebb visz az életem, a testem, a viszonyaim, a vágyaim, a szex megértéséhez, közelebb az élet értelméhez. Meghatározó élményem, hogy megtisztel az őszintesé­gével, hogy igazat, lényegeset mond, mert ismeri a világot, amiről ír, szilárd talajon áll. Hangja tisztán szól az idő és az angol nyelv redői mögül is. A több mint fél évszázaddal ezelőtt született novellákat is úgy olvasom, mintha tegnap íródtak volna. Megértésükhöz nincs szükség kontextusra, nem kell ismerni a kanadai tájat, történelmet. Ellenkezőleg: őt olvasva döbbenek rá, hogy az irodalmat milyen gyakran ejti foglyul saját társadalmi és tárgyi közege.

Munro munkássága valóságba ágyazott és személyes. Az olvasó ellentmondásos élménye, hogy ismeri a szerzőt anélkül, hogy fogalma lenne arról, kicsoda. Ez persze minden jelentős művészet ismérve, azért hívom fel rá mégis a figyelmet, mert ez tette lehetővé, hogy olyan elbeszélői technikákat dolgozzon ki, amelyekkel a kortárs irodalom mostanában kezd foglalkozni. Legfontosabb újítása az én-elbeszélésben betöltött erkölcsi funkciójának megragadása és ami ennek következménye: a hagyományos irodalmi forma, valamint a gondolkodás és kifejezés korábbi struktúráinak elvetése. Felszabadította magát az irodalmi hagyományok alól.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Tendencia

Minden tanítások legveszélyesebbike az, hogy nekünk van igazunk és senki másnak. A második legveszélyesebb tanítás az, hogy minden tanítás egyenértékű, ezért el kell tűrni azok jelenlétét.

Bekerített testek

A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.