rés a présen

„Gyerekkorból eredő hiány”

  • rés a présen
  • Artner Sisso
  • 2025. április 29.

Könyv

Horváth Florencia költő

rés a présen: Mikor vetted észre először magadon, hogy hajlamos vagy a versírásra? Az első versed is szabadvers volt?

Horváth Florencia: Egy hete voltam gimnazista, amikor a magyartanárom odaadott nekem egy kinyomtatott irodalmi pályázati felhívást. Nagyon közel álltam hozzá, hogy kinevessem. Visszatekintve tényleg viccesnek tartom az események alakulását, mert aztán homloküreg-gyulladásom lett, sokat voltam otthon, és annyira unatkoztam, hogy végül írtam rá szöveget. Nem szabadverset – és egyáltalán nem jót. El is utasítottak, de a következőt megnyertem. Ekkor merült fel bennem, hogy akár komolyan is lehetne venni.

rap: Mióta érdekel az, hogy elő is add a verseidet?

HF: A Karádi Gergővel közös, Valójában senki című estünket 2023 novemberében mutattuk be. Amikor elküldtem neki a verseskötetem kéziratát, pár napon belül három hangfelvétellel válaszolt: szinte kész dalokkal. Inkább interpretációról, mint megzenésítésről van szó, hiszen húzott, alakított a szövegeken. Körülbelül fél évig dolgoztunk a koncepción, szinte magától alakult. Prózaian, párbeszédes formában és dalként szólalnak meg a szövegek. Készítettünk két kisfilmet, és performatív gesztusokra is nagyban építünk. A felolvasóesthez képest más térbe és elvárásrendszerbe kerülnek az írásaim, ilyenkor a színházhoz áll közelebb, amit csinálunk.

rap: Nemrég a Margón mutattad be az első, Hiátus című kötetedet. Milyen volt?

HF: Soha életemben nem izgultam ennyire, de nagyon szuper atmoszférát teremtett a beszélgetés moderátora, Tóth Ramóna Mirtill, aki egyben a szerkesztőm is. Sokat adott az is, hogy hatalmas telt ház elé ülhettünk ki. Nagyon tetszett, hogy Ramóna történetként ragadta meg a verseskötet megírásának folyamatát, összekötötte azt, ahogy keletkezett és azt, amiről részben szól.

rap: Hogyan állt össze a kötet?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.