A Berzsenyi sem volt olyan rossz (mert az ember idővel mindent megbocsát, még a kakaós tejet is), de nincs az a földi középsuli, mely versenyre kelhetne a Jedi Akadémiával, ahol a szórenddel és a sötét oldallal örök csatát vívó Yoda mester oktatja az Erő használata tantárgyat, RW-22 a diáktanácsadó és – mert a legjobbat a végére hagytuk – a tornatanár egy vuki. Mindezt sajnos nem a továbbtanulási tanácsadóból vagy a galaxis középiskoláinak rangsorából tudjuk, hanem Jeffrey Brown könyvnyi képregényéből, melynek fényében a legmenőbb pesti gimnázium is unalmas és meglehetősen földhözragadt helynek tűnhet – szerkesztőségünk mindazonáltal várja azok jelentkezését, akik szerint a sulijukban vuki a tornatanár. De félre a tréfát: Jeffrey Brown nem ma kezdte a Star Wars-univerzum tágas gyerekszobává való átalakítását, e folyamatnak olyan örökbecsű művek az eddig ismert állomásai, mint a Darth Vader gyereknevelési gondjait-örömeit bemutató Darth Vader and Son vagy a Vader kicsi hercegnője. Most az van, hogy miközben szinte minden tatuini kissrácot felvettek a pilótasuliba, Roannak csak a Jedi Akadémia jutott, ámbár lehetne rosszabb is a helyzet, mehetne például a gyerek a Tatuini Mezőgazdasági Akadémiára. Ami itt következik – kábé a svéd gyerekversek és a Star Wars-szereplők felnőtt ésszel szinte felfoghatatlan összeházasítása – azt, ha reménytelenül öregnek akarunk feltűnni, tekinthetjük a Star Wars-örökség csúnya pénzemberek által, cinikus módon elkövetett, ki tudja, hányadik kiárusításának. Vagy megadóan bevallhatjuk, hogy csúnya pénzemberek ide, gaz marketingesek oda, a vuki tornatanár vagy a Padavan Hírek névre hallgató iskolaújság hírei, nem is beszélve Greedo vagy Nien Nunb kölyökkori változatairól, gyakorlatilag minden felnőttes megfontolást és komolyabb ellenállási kísérletet azonmód, már csírájában elfojtanak.
Fordította Horváth M. Zsanett. Kolibri, 2016, 160 oldal, 2499 Ft
