A 70-es évek állambiztonsági megfigyelései kiterjedtek a diszkóra is, ami tömeghatása, illetve az alvilággal érintkező gazdasági-üzleti háttere miatt vált érdekessé.
A könyv megvolt már angolul. Évekkel ezelőtt kaptam Brixtonban, a sztorik helyszínén, stílusosan egy egzotikus, ám krómozott gyorsbüfében, ahol a lúzer rastagyerek a cockney pincérnővel currys csirkét falt a másik asztalnál.
Ha elmebeteg császár, véreskezű uralkodó vagy napszemüveges tábornok kerül szóba, sokan felsóhajtanak: áldott ember lett volna, ha nincsen az asszony! Persze, a rémséges diktátorfeleség - aki az uralkodás idején csupán repialak a tribünön - általában csak a bukást követően kerül előtérbe, és gyakran előfordul, hogy a közvélemény hajlamos minden mocskot a nő nyakába önteni.
A fiatal (1975-ben született) olasz egyháztörténész - nem mellesleg a magyar história kutatója is - munkájában a "szent háborúk" tanainak az elemzésére vállalkozott.
Na igen, ha az embernek se szakmája, se iskolája, jobb, ha talál magának egy kurvát. Tudniillik olyan hivatásosat. Aki megkeresi neki a pénzt. Mert ebben a rohadt mai világban pénz nélkül csak a baj van, nem mintha egy one woman show-ként működő kupleráj annyit hozna a konyhára, hogy attól a baj csak úgy hanyatt-homlok szelelne el. De a kicsit is meg kell becsülni.
Ha a középkori Kínában nem becsülik meg a tolmácsokat, s nem készítenek számukra szószedeteket a szomszédos népek nyelvéből, vagy ha a százéves mongol uralom után a kínai államhivatalnok azzal foglalkozik, hogy a gyűlölt megszállók összes kulturális emlékét eltörölje, akkor A mongolok titkos története néven ismertté vált krónika ma aligha képesztené el olvasóit.
A Biblia a huszadik században is egyik ihletforrása maradt a költészetnek: erről tanúskodik ez az antológia, amely újabb kori költőink olyan verseiből kínál bő csokrot, amelyek az "szövetség alakjaival, szerzőivel - s általában szellemével - állnak összefüggésben.
Az utolsó jeles időszak a hatvanas évektől nagyjából 1985-ig tartott, amikor a Zeneműkiadónál dolgozni vagy ott publikálni rangot jelentett. Az állami szakkiadó 1990-es évek elején beteljesedő végzete, zenei könyvkiadási ágazatának megszüntetése egy sok szempontból komor hangulatú jövőképet vetített előre.