A Biblia a huszadik században is egyik ihletforrása maradt a költészetnek: erről tanúskodik ez az antológia, amely újabb kori költőink olyan verseiből kínál bő csokrot, amelyek az "szövetség alakjaival, szerzőivel - s általában szellemével - állnak összefüggésben. A könyv harmincegy fejezetre tagolódik, s a fejezetek élén álló név vagy témamegjelölés szervezi egybe a különböző költeményeket (Az Úr, Világteremtés, Ádám és Éva, Káin és Ábel, Ábrahám, Bábel tornya stb.). S már itt, az elején egy sereg kérdés rebben fel, nyugtalanító kérdés, könyvészeti kérdés, irodalmi, válogatási kérdés, értékelő kétely, berzenkedés, bánat. A könyv szerkesztője, Vasvári Zoltán sem elő-, sem utószóban nem tájékoztatja az olvasót arról, milyen szempontok alapján állította össze gyűjteményét. A fülszöveg először "Bibliáról", "Szentírásról" beszél, majd az ötödik bekezdésben pontosít: az antológia huszadik századi költészetünknek
csupán ószövetségi
ihletésű verseiből szemelget, az újszövetségi szellemiségű vonulat tehát figyelmen kívül marad. Így számos nagyszerű "bibliás", vallásos költőnk nem bukkanhat fel a kötetben (abszurdnak tűnik, hogy például Pilinszky hiányzik; vagy Toldalagi; vagy Jékely; pap-költőinkről, Sík Sándorról, Harsányi Kálmánról, Mécs Lászlóról nem is beszélek). Viszont - olykor több verssel is - helyet kapnak olyan költők, akiknek nevét is alig ismerjük, és itt látott darabjaik sem csábítanak elmélyültebb érdeklődésre (Vasvári István például négy verssel van jelen, Szombati-Szabó István hárommal, Vajda György eggyel; vagy ki hallott Tölgyessy Miklósról?). A kötet maga sem könnyíti meg a kíváncsiak helyzetét: a kiváltságos költőkről csak annyit közöl, hogy melyik kötetükben jelent meg a beválogatott vers - életükről, műveikről, pályájukról egy árva szót sem. A kötet végén fellajstromozott kiadványokból kiviláglik, hogy a szerkesztő elég önkényesen válogatott: a magyarországi költők esetében hol kötetet jelöl meg forrásként (természetesen oldalszám nélkül), hol pedig lapidárisan ennyit ír: "Nyugat. 1923. 3. szám". Ez az adat Gellért Oszkárra vonatkozik, akinek versei az elmúlt évtizedek alatt több kiadásban is napvilágot láttak. (Ha már itt tartunk, meghökkent, hogy Gellért egyik legnagyobb versét, a Mózes a mezőnt hiába keressük - igaz, egy másik, rövid darabja, az Ádám itt újra olvasható.) A forrásmegjelölés gyanút kelt: talán a szerkesztő nem fésülte át az efféle "nyugatos" költők életművét? Vasvári Zoltán határainkon kívül élő költőink esetében kizárólag a romániai magyar irodalmat veszi figyelembe, és ott is egy bizonyos antológiát, amely lényegesen megkönnyítette a dolgát (az Isten kezében című kiváló gyűjteményről beszélek, amely 1992-ben - nem 1994-ben, mint itt említődik - jelent meg Sepsiszentgyörgyön). Hol marad a többi határon kívüli? (A délvidéki Ács Károly az előkelő kivétel. Miért épp ő?) Az egyes fejezeteket rövid ismertető előzi meg, s ezekben nyilván a szerkesztő dióhéjban elmondja, amit az illető bibliai alakról a versek megértése céljából tudni érdemes. Ezek a bevezetők, mondanom sem kell, nélkülöznek bármiféle elemzői igényt, s csupán a legáltalánosabb adatokat közlik. A fejezeteken belüli besorolás a figura életének egyfajta tematikus rendjébe illeszkedik. Néha azonban nem világos, miért került egy-egy vers éppen abba a fejezetbe. Egyetlen példa: Székely Magda Kőtábla című verse, úgy gondolom, nem a Mózes-fejezetbe illik, hanem inkább a Jónás-versek közé. A bevezetők fogalmazása együgyű, néha ügyetlen vagy kacifántos. A Mózes-fejezet előtt ez áll: "A fáraó lánya találta meg a kitett csecsemőt, hazavitte apja palotájába, ahol mellette nőtt fel, mintha saját fia lenne. Dajkája saját anyja maga lett." Egy másik balog mondat az Ezékiel-fejezet bevezetőjéből: "A próféta jelképekkel teli vízióinak nagy hatásuk volt abban, hogy a száműzetés idején ébren tartsák népében a Jahve-hitet." Talán fölösleges volna arra panaszkodni, miért hiányzanak a gyűjteményből egy-egy téma kapcsán az adott költőnek éppen a remekművei. József Attilától például három verset látunk, a Bibliait, az Istent és az Istenemet, de egyet sem kései nagy fohászverseiből, pedig ezek
félelmetes istenélményükkel,
lenyűgöző dikciójukkal, "valló-tagadó" habitusukkal szépen illeszkedtek volna egyik-másik fejezetbe. Babitstól nagyon hiányoljuk olyan remekműveit, mint a Holt próféta a hegyent vagy Az elbocsátott vadat, vagy akár a Mint különös hírmondót, amely szintén "ószövetségű ihletésű" versnek tekinthető. (Szó se róla, itt van a Jónás imája és a Zsoltár gyermekhangra). Néha ugyanis az a helyzet a költészetben (s ez az antológia ezt mintha kevéssé érzékelné), hogy a nem "istenesnek" szánt vers mélyebb hitről tesz tanúságot, pontosabban kifejez egy "ószövetségi" helyzetet, mint azok a szövegek, amelyek külsődlegesen csakugyan az "szövetség jegyeit viselik magukon. (Én például Pilinszky Apokrifját a maga megnevezetlen Istenével az "ószövetségi" és egyúttal "újszövetségi" versek közé sorolom. Vagy Jékely Éva és Ádámját szinte misztikus, az egyesülés zsoltárát zengő remeknek tartom, amely éppen címadásával emeli magasba az erotikusan színezett, hétköznapi jelenetet.) Furcsállom, hogy élő költőinktől csupán néhányan - s azok is áttekinthetetlen szempontok alapján - kerültek be a gyűjteménybe. Székely Magda jelentőségéhez méltó formában jelenik meg, viszont nem szerepelnek olyan, jelentős "vallásos" vonulatokkal bíró költők, mint például Takács Zsuzsa vagy Beney Zsuzsa.
Végül persze elmondhatjuk: számtalan gyönyörű szöveg sorakozik fel újra a könyvben, s ezeket nagy örömmel látjuk viszont vagy ismerjük meg először. Ilyen felfedezés (újrafelismerés) például Hajnal Anna József-verse, Vas István Ezékielje, Rónay György öt verse, Nemes Nagy Ágnes Paradicsomkertje, hogy csak néhányat ragadjak ki a sorból. És nyilván úgy van, hogy egy bibliás verseket tartalmazó antológia, összességében, mindig nyereséges vállalkozás. Ha csak egyetlen versnél is hosszabban megállunk, már megérte az ismerkedés. A könyv ilyenformán képes eltakarni saját hibáit, s mindenkinek örömet okoz, aki a költészet élményét a hit és a kétely megrendítő anyagaival képes ötvözni.
Noran Kiadó, 2004, 412 oldal, 2990 Ft
