Keresd a nőt!

Antje Windgassen: Szövetségben a hatalommal - A diktátorok feleségei

  • - legát -
  • 2005. április 14.

Könyv

Ha elmebeteg császár, véreskezű uralkodó vagy napszemüveges tábornok kerül szóba, sokan felsóhajtanak: áldott ember lett volna, ha nincsen az asszony! Persze, a rémséges diktátorfeleség - aki az uralkodás idején csupán repialak a tribünön - általában csak a bukást követően kerül előtérbe, és gyakran előfordul, hogy a közvélemény hajlamos minden mocskot a nő nyakába önteni.

Ám ahogy tipikus diktátor, tipikus diktátorfeleség sincsen, sőt ha a két legnagyobb szörnyeteg, Hitler és Sztálin asszonyait nézzük, máris oda a "rémlady"-koncepció: Eva Braun csupán néhány óráig lehetett Frau Hitler, Sztálin pedig három feleséget is elfogyasztott.

A német szerző dolgozata - amelyben kilenc diktátor asszonyainak portréját igyekszik megrajzolni - éppen a három Sztálinnéval indul. ("Az utóbbi években megjelent számtalan, Eva Braunról szóló kiadvány láttán lemondtam arról, hogy egy újabb változattal álljak elő.") A Vörös cár asszonyai cím olvastán persze sejthető, hogy szó sincs tudományos igényességről, komoly történészi munkáról, inkább afféle felszínes-bulváros információhalmazról, és az olvasottak megerősítik a feltételezést: nemrégiben valamelyik ismeretterjesztő tévén láttam egy filmet ugyanerről a témáról - mintha Windgassen írta volna a forgatókönyvet. A lényeg: volt egyszer egy szörnyeteg, akire a szépségek csak ideig-óráig hatottak, majd miután kellemetlenné váltak, eltűntek - a szó szoros értelmében.

A többiekkel más a helyzet. Mussolini, Franco, Ceausescu, Mao, Perón, Honecker, Tito és Milosevic felesége gyakran valóban tettestársaknak tekinthető, pláne annak fényében, hogy a szerző ezeknél a nőknél sem jut el a mélységekbe, csupán a felszínen kapirgál - ami nem is meglepő, tekintetbe véve, hogy az irodalomjegyzék mindössze 22 életrajzból, illetve többnyire a Der Spiegel cikkeiből áll. A hatásvadász címek - "A Kárpátok Dracula grófnője" (Elena Ceausescu), "Mitikus anyafigura vagy hataloméhes ringyó?" (Eva Perón), "Egy nő, aki a legnagyobb hatalmat gyakorolta Szerbia történetében" (Mirjana Milosevic) - és fekete-fehér ítéletek - "Dicstelen véget ért annak a nőnek az élete, aki sokra vitte, de mindent elveszített" (Csiang Csing), "A Német Kommunista Párt idősebb kádereinek jóindulatú, olykor vágyakozó pillantásaitól kísérve elindult a politikai pályán" (Margot Honecker) ellenére is számos, érdekes és tanulságos információhoz juthatunk. "Kályhának" mindenképpen megteszi a Szövetségben a hatalommal, de egy percig sem szabad készpénznek venni mindent, amit Windgassen állít. Ráadásul a fordítással (Simon László munkája) is kétségeink lehetnek. Amikor például a szerző Margot Honecker egykori nyilatkozatát idézi, abban ez áll: "Mindig is nagyon csodáltam anyámat, aki nem rettent meg, s aki a Gestapo emberei elől eldugta a Völkischer Beobachter című újságot." Arra viszont már nem kapunk magyarázatot, miért dugdosta Margot Feist anyja a náci napilapot.

Gabo; fordította Simon László, 2004, 287 oldal, 2500 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Ebben nem lesz dicsőség

Talán az izraeli „béketeremtés” sikere, illetve az azt követő frenetikus, globális, és Donald Trump személyes béketeremtői képességeit külön is hangsúlyozó ünneplés sarkallta az elnököt arra, hogy ismét feltűrje az ingujját az ukrajnai rendezés érdekében, és személyes találkozóra siessen Vlagyimir Putyinnal.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.