London megöl minket (Tibor Fischer: Hülye, aki nem olvassa)

  • Diós Zsolt
  • 2005. április 14.

Könyv

A könyv megvolt már angolul. Évekkel ezelőtt kaptam Brixtonban, a sztorik helyszínén, stílusosan egy egzotikus, ám krómozott gyorsbüfében, ahol a lúzer rastagyerek a cockney pincérnővel currys csirkét falt a másik asztalnál.

A könyv megvolt már angolul. Évekkel ezelőtt kaptam Brixtonban, a sztorik helyszínén, stílusosan egy egzotikus, ám krómozott gyorsbüfében, ahol a lúzer rastagyerek a cockney pincérnővel currys csirkét falt a másik asztalnál. Dedikálva küldte az író, ismeretlenül. Jól- esett, hogy élnek a világban intelligens humorú, ragadósan rosszkedvű, újegzisztencialista-realista magyar ivadékok, apró Vonneguttal keresztezett Gelléri Andor Endrék, mondhatnám, ha dicsérni akarnám, és ha a hivatalosan emlegetett Martin Amison és Irvine Welsen kívül be tudnám lőni az irodalmi felmenőit. Erős kötődés a magyar humorhoz, tipikus angol viszony a realizmushoz. Azóta megtudtam róla, hogy édesanyja 1956-ban a magyar női kosárlabda-válogatott csapatkapitánya volt, azé a csapaté, amely második lett a Szovjetunió csapata után az Európa-bajnokságon, de nyilván nem ezért disszidáltak a szülők, hogy majd a szerző megszülethessen pár évvel később a kies Britanniában. Viszont a '93-ban megjelent, az obszcén magyar kifejezést címül kapó Under the Frog (A béka segge alatt) abszurd regényét a családi múlt inspirálta, és Fischer a legjobb fiatal briteknek járó irodalmi díjak egyikét kapta érte.

Itt tárgyalt novelláskötete nem volt ekkora áttörés (azonkívül, hogy egymillió példány kelt el belőle húsz országban), de folytatja a sötét humorral operáló, provokálni szándékozó magányos irodalmi farkas hagyományait. Hét novellában hét főhős küzd a lét felszínén maradásért és birkózik a bukás fokozataival, miközben fenntartja méltósága látszatát. A hét "főbűnös" különbözőképpen kapja arcába az életet és viseli a lecsúszást. A Megettük a séfet című opus bukott webdizájner Jimje, aki anyagi csődje szélén gazdag idiótákkal és újorosz kurvákkal toroz, a legkevésbé morális, az utolsó novella bosszúálló, szeretni képtelen női kabarésztárja pedig a legszerethetőbb.

Az életnek van napos oldala, de az nem a miénk. Fischer ezt mondja el hétszer, különböző színvonalon, és van, ahol kifejezetten zavaró a fene nagy írói tudatossága, a pontosan kimért halálfok, a túl általánosan kiterjesztett szatíra. Egyedül hagyja az olvasót az információkkal, a helyzetek komplexitásával, a sötétséggel, amelyről nem mindig lehet eldönteni, hogy divatosan underground vagy mainstream.

Fordította: Lóránd Zsófia, Hamvai Kornél

Gondolat Kiadó, 2004,

354 oldal, 2490 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.