London megöl minket (Tibor Fischer: Hülye, aki nem olvassa)

  • Diós Zsolt
  • 2005. április 14.

Könyv

A könyv megvolt már angolul. Évekkel ezelőtt kaptam Brixtonban, a sztorik helyszínén, stílusosan egy egzotikus, ám krómozott gyorsbüfében, ahol a lúzer rastagyerek a cockney pincérnővel currys csirkét falt a másik asztalnál.

A könyv megvolt már angolul. Évekkel ezelőtt kaptam Brixtonban, a sztorik helyszínén, stílusosan egy egzotikus, ám krómozott gyorsbüfében, ahol a lúzer rastagyerek a cockney pincérnővel currys csirkét falt a másik asztalnál. Dedikálva küldte az író, ismeretlenül. Jól- esett, hogy élnek a világban intelligens humorú, ragadósan rosszkedvű, újegzisztencialista-realista magyar ivadékok, apró Vonneguttal keresztezett Gelléri Andor Endrék, mondhatnám, ha dicsérni akarnám, és ha a hivatalosan emlegetett Martin Amison és Irvine Welsen kívül be tudnám lőni az irodalmi felmenőit. Erős kötődés a magyar humorhoz, tipikus angol viszony a realizmushoz. Azóta megtudtam róla, hogy édesanyja 1956-ban a magyar női kosárlabda-válogatott csapatkapitánya volt, azé a csapaté, amely második lett a Szovjetunió csapata után az Európa-bajnokságon, de nyilván nem ezért disszidáltak a szülők, hogy majd a szerző megszülethessen pár évvel később a kies Britanniában. Viszont a '93-ban megjelent, az obszcén magyar kifejezést címül kapó Under the Frog (A béka segge alatt) abszurd regényét a családi múlt inspirálta, és Fischer a legjobb fiatal briteknek járó irodalmi díjak egyikét kapta érte.

Itt tárgyalt novelláskötete nem volt ekkora áttörés (azonkívül, hogy egymillió példány kelt el belőle húsz országban), de folytatja a sötét humorral operáló, provokálni szándékozó magányos irodalmi farkas hagyományait. Hét novellában hét főhős küzd a lét felszínén maradásért és birkózik a bukás fokozataival, miközben fenntartja méltósága látszatát. A hét "főbűnös" különbözőképpen kapja arcába az életet és viseli a lecsúszást. A Megettük a séfet című opus bukott webdizájner Jimje, aki anyagi csődje szélén gazdag idiótákkal és újorosz kurvákkal toroz, a legkevésbé morális, az utolsó novella bosszúálló, szeretni képtelen női kabarésztárja pedig a legszerethetőbb.

Az életnek van napos oldala, de az nem a miénk. Fischer ezt mondja el hétszer, különböző színvonalon, és van, ahol kifejezetten zavaró a fene nagy írói tudatossága, a pontosan kimért halálfok, a túl általánosan kiterjesztett szatíra. Egyedül hagyja az olvasót az információkkal, a helyzetek komplexitásával, a sötétséggel, amelyről nem mindig lehet eldönteni, hogy divatosan underground vagy mainstream.

Fordította: Lóránd Zsófia, Hamvai Kornél

Gondolat Kiadó, 2004,

354 oldal, 2490 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.