Nagy türelem

Dag Tessore: A háború misztikája

  • B. I.
  • 2005. április 14.

Könyv

A fiatal (1975-ben született) olasz egyháztörténész - nem mellesleg a magyar história kutatója is - munkájában a "szent háborúk" tanainak az elemzésére vállalkozott.

Többek között arra keresi a választ, hogy mi késztette (és készteti manapság is) emberek ezreit a valamely isten nevében folytatott fegyveres harcra. Bár a szerző földolgozta források mennyisége tiszteletre méltó, ő maga nem is egyszer szabadkozva említi, hogy műve nem "szabályos" történeti összefoglaló. Hanem, mint írja, inkább "filozófiai kézikönyv kíván lenni; pontosabban fogalmazva: a háború lelkiségének ökumenikus kézikönyve", amely "képes néhány igen elterjedt előítéletet új megvilágításba helyezni, s amelynek segítségével képesek leszünk objektívebben és - hadd mondjam így - spirituálisabban szemlélni a kereszténység és az iszlám hajdani és mai valóságát". Tessore a keresztesek, a mudzsahedek vagy akár napjaink iszlám integristáinak a lelki motivációira kíváncsi. Ezért bevallottan is "belülről", a szent háborúk hirdetőinek a világába belehelyezkedve igyekszik megérteni és analizálni nézeteiket. Talán emiatt van néha (s leginkább a jelenkori esetek tárgyalásakor) olyan érzésünk, hogy a szerző a kelleténél "megengedőbb"; s ez az elfogulatlannak hitt és láttatott módszer az oka annak is, hogy egyszer-kétszer szinte látjuk, amint Dag Tessore elismerése jeleként csettint: ez vagy az a vallásháború mily nagyszerű, misztikus és makulátlan erkölcsi alapokon szerveződött vallásháború is volt!

Németh László élcelődött valaha (teljes joggal) az olyasfajta materialista történelemmagyarázaton, amely például a gótika és a búzatermelés megugrása között direkt összefüggést mutatott ki. A háború misztikája alighanem az érem másik oldala: s bár a szerző valószínűleg közelebb jár az igazsághoz mondjuk a keresztes háborúk mozgatóinak a rekonstruálásakor azoknál, akik a szentföldi hadjáratokat a föld nélkül maradt lovagok gazdasági kényszerhelyzetével magyarázzák, kizárólag lelki alapon azért nem interpretálhatók ezek a történetek. Mint ahogyan az is túlzásnak tűnik, hogy a Nyugat szekuláris "vallásossága" (amely a liberális demokrácia nevében lép föl) és az iszlám fundamentalisták nézetei közé hovatovább egyenlőségjelet tegyünk azon az alapon, hogy egyik is meg a másik is úgymond a maga világának felsőbbrendűségébe vetett intoleráns hittel szemlél mindent, ami nincs összhangban a saját értékrendjével.

Vitatkozni és tanulni is sokat lehet a dolgozatból: a könyv forgatása mindenesetre remek alkalom adrenalinszintünk karbantartására.

Akadémiai Kiadó, 2004; fordította: Mátyus Norbert, 264 oldal, 2900 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.