Nagy türelem

Dag Tessore: A háború misztikája

  • B. I.
  • 2005. április 14.

Könyv

A fiatal (1975-ben született) olasz egyháztörténész - nem mellesleg a magyar história kutatója is - munkájában a "szent háborúk" tanainak az elemzésére vállalkozott.

Többek között arra keresi a választ, hogy mi késztette (és készteti manapság is) emberek ezreit a valamely isten nevében folytatott fegyveres harcra. Bár a szerző földolgozta források mennyisége tiszteletre méltó, ő maga nem is egyszer szabadkozva említi, hogy műve nem "szabályos" történeti összefoglaló. Hanem, mint írja, inkább "filozófiai kézikönyv kíván lenni; pontosabban fogalmazva: a háború lelkiségének ökumenikus kézikönyve", amely "képes néhány igen elterjedt előítéletet új megvilágításba helyezni, s amelynek segítségével képesek leszünk objektívebben és - hadd mondjam így - spirituálisabban szemlélni a kereszténység és az iszlám hajdani és mai valóságát". Tessore a keresztesek, a mudzsahedek vagy akár napjaink iszlám integristáinak a lelki motivációira kíváncsi. Ezért bevallottan is "belülről", a szent háborúk hirdetőinek a világába belehelyezkedve igyekszik megérteni és analizálni nézeteiket. Talán emiatt van néha (s leginkább a jelenkori esetek tárgyalásakor) olyan érzésünk, hogy a szerző a kelleténél "megengedőbb"; s ez az elfogulatlannak hitt és láttatott módszer az oka annak is, hogy egyszer-kétszer szinte látjuk, amint Dag Tessore elismerése jeleként csettint: ez vagy az a vallásháború mily nagyszerű, misztikus és makulátlan erkölcsi alapokon szerveződött vallásháború is volt!

Németh László élcelődött valaha (teljes joggal) az olyasfajta materialista történelemmagyarázaton, amely például a gótika és a búzatermelés megugrása között direkt összefüggést mutatott ki. A háború misztikája alighanem az érem másik oldala: s bár a szerző valószínűleg közelebb jár az igazsághoz mondjuk a keresztes háborúk mozgatóinak a rekonstruálásakor azoknál, akik a szentföldi hadjáratokat a föld nélkül maradt lovagok gazdasági kényszerhelyzetével magyarázzák, kizárólag lelki alapon azért nem interpretálhatók ezek a történetek. Mint ahogyan az is túlzásnak tűnik, hogy a Nyugat szekuláris "vallásossága" (amely a liberális demokrácia nevében lép föl) és az iszlám fundamentalisták nézetei közé hovatovább egyenlőségjelet tegyünk azon az alapon, hogy egyik is meg a másik is úgymond a maga világának felsőbbrendűségébe vetett intoleráns hittel szemlél mindent, ami nincs összhangban a saját értékrendjével.

Vitatkozni és tanulni is sokat lehet a dolgozatból: a könyv forgatása mindenesetre remek alkalom adrenalinszintünk karbantartására.

Akadémiai Kiadó, 2004; fordította: Mátyus Norbert, 264 oldal, 2900 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.