Nagy türelem

Dag Tessore: A háború misztikája

  • B. I.
  • 2005. április 14.

Könyv

A fiatal (1975-ben született) olasz egyháztörténész - nem mellesleg a magyar história kutatója is - munkájában a "szent háborúk" tanainak az elemzésére vállalkozott.

Többek között arra keresi a választ, hogy mi késztette (és készteti manapság is) emberek ezreit a valamely isten nevében folytatott fegyveres harcra. Bár a szerző földolgozta források mennyisége tiszteletre méltó, ő maga nem is egyszer szabadkozva említi, hogy műve nem "szabályos" történeti összefoglaló. Hanem, mint írja, inkább "filozófiai kézikönyv kíván lenni; pontosabban fogalmazva: a háború lelkiségének ökumenikus kézikönyve", amely "képes néhány igen elterjedt előítéletet új megvilágításba helyezni, s amelynek segítségével képesek leszünk objektívebben és - hadd mondjam így - spirituálisabban szemlélni a kereszténység és az iszlám hajdani és mai valóságát". Tessore a keresztesek, a mudzsahedek vagy akár napjaink iszlám integristáinak a lelki motivációira kíváncsi. Ezért bevallottan is "belülről", a szent háborúk hirdetőinek a világába belehelyezkedve igyekszik megérteni és analizálni nézeteiket. Talán emiatt van néha (s leginkább a jelenkori esetek tárgyalásakor) olyan érzésünk, hogy a szerző a kelleténél "megengedőbb"; s ez az elfogulatlannak hitt és láttatott módszer az oka annak is, hogy egyszer-kétszer szinte látjuk, amint Dag Tessore elismerése jeleként csettint: ez vagy az a vallásháború mily nagyszerű, misztikus és makulátlan erkölcsi alapokon szerveződött vallásháború is volt!

Németh László élcelődött valaha (teljes joggal) az olyasfajta materialista történelemmagyarázaton, amely például a gótika és a búzatermelés megugrása között direkt összefüggést mutatott ki. A háború misztikája alighanem az érem másik oldala: s bár a szerző valószínűleg közelebb jár az igazsághoz mondjuk a keresztes háborúk mozgatóinak a rekonstruálásakor azoknál, akik a szentföldi hadjáratokat a föld nélkül maradt lovagok gazdasági kényszerhelyzetével magyarázzák, kizárólag lelki alapon azért nem interpretálhatók ezek a történetek. Mint ahogyan az is túlzásnak tűnik, hogy a Nyugat szekuláris "vallásossága" (amely a liberális demokrácia nevében lép föl) és az iszlám fundamentalisták nézetei közé hovatovább egyenlőségjelet tegyünk azon az alapon, hogy egyik is meg a másik is úgymond a maga világának felsőbbrendűségébe vetett intoleráns hittel szemlél mindent, ami nincs összhangban a saját értékrendjével.

Vitatkozni és tanulni is sokat lehet a dolgozatból: a könyv forgatása mindenesetre remek alkalom adrenalinszintünk karbantartására.

Akadémiai Kiadó, 2004; fordította: Mátyus Norbert, 264 oldal, 2900 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Kedves Fiatalok! A Fidesz szeret titeket

"Fiatalok, kis szarjankók, ne hallgassatok Azahriah-ra, ne hallgassátok őt, mert ő a következő kétharmados győzelmünk után leszegett fejjel, s azzal a hüllő természetével együtt fog visszasunnyogni hozzánk, addig meg már egy év sincs hátra."