Nagy türelem

Dag Tessore: A háború misztikája

  • B. I.
  • 2005. április 14.

Könyv

A fiatal (1975-ben született) olasz egyháztörténész - nem mellesleg a magyar história kutatója is - munkájában a "szent háborúk" tanainak az elemzésére vállalkozott.

Többek között arra keresi a választ, hogy mi késztette (és készteti manapság is) emberek ezreit a valamely isten nevében folytatott fegyveres harcra. Bár a szerző földolgozta források mennyisége tiszteletre méltó, ő maga nem is egyszer szabadkozva említi, hogy műve nem "szabályos" történeti összefoglaló. Hanem, mint írja, inkább "filozófiai kézikönyv kíván lenni; pontosabban fogalmazva: a háború lelkiségének ökumenikus kézikönyve", amely "képes néhány igen elterjedt előítéletet új megvilágításba helyezni, s amelynek segítségével képesek leszünk objektívebben és - hadd mondjam így - spirituálisabban szemlélni a kereszténység és az iszlám hajdani és mai valóságát". Tessore a keresztesek, a mudzsahedek vagy akár napjaink iszlám integristáinak a lelki motivációira kíváncsi. Ezért bevallottan is "belülről", a szent háborúk hirdetőinek a világába belehelyezkedve igyekszik megérteni és analizálni nézeteiket. Talán emiatt van néha (s leginkább a jelenkori esetek tárgyalásakor) olyan érzésünk, hogy a szerző a kelleténél "megengedőbb"; s ez az elfogulatlannak hitt és láttatott módszer az oka annak is, hogy egyszer-kétszer szinte látjuk, amint Dag Tessore elismerése jeleként csettint: ez vagy az a vallásháború mily nagyszerű, misztikus és makulátlan erkölcsi alapokon szerveződött vallásháború is volt!

Németh László élcelődött valaha (teljes joggal) az olyasfajta materialista történelemmagyarázaton, amely például a gótika és a búzatermelés megugrása között direkt összefüggést mutatott ki. A háború misztikája alighanem az érem másik oldala: s bár a szerző valószínűleg közelebb jár az igazsághoz mondjuk a keresztes háborúk mozgatóinak a rekonstruálásakor azoknál, akik a szentföldi hadjáratokat a föld nélkül maradt lovagok gazdasági kényszerhelyzetével magyarázzák, kizárólag lelki alapon azért nem interpretálhatók ezek a történetek. Mint ahogyan az is túlzásnak tűnik, hogy a Nyugat szekuláris "vallásossága" (amely a liberális demokrácia nevében lép föl) és az iszlám fundamentalisták nézetei közé hovatovább egyenlőségjelet tegyünk azon az alapon, hogy egyik is meg a másik is úgymond a maga világának felsőbbrendűségébe vetett intoleráns hittel szemlél mindent, ami nincs összhangban a saját értékrendjével.

Vitatkozni és tanulni is sokat lehet a dolgozatból: a könyv forgatása mindenesetre remek alkalom adrenalinszintünk karbantartására.

Akadémiai Kiadó, 2004; fordította: Mátyus Norbert, 264 oldal, 2900 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.