Könyv

A Középülettervező Iroda, ismertebb nevén Közti immár legalább a harmadik nemzedék életén és életkörülményein hagyja ott a nyomát, gyakran anélkül, hogy az érintettek tudnának erről. 1949 és 1991 között ez a cég tervezte ugyanis Magyarország középületeinek túlnyomó többségét, de a legnagyobb kulturális beruházások a rendszerváltás óta is jórészt a Közti tervezőinek koncepcióit hordozzák.

Új regényében ismét összeesküvés-elméletekkel játszik, és paranoiába hajszolja szereplőit. Professzor Eco hosszas unszolás után végül kötélnek állt, és válaszolt kérdéseinkre.

Nem delegál kurátorokat az NKA-ba a legfontosabb magyar írókat – Bodort, Esterházyt, Nádast, Kertészt – tagjai között tudó szervezet. Az állami tehetséggondozásról és a Hóman-szobor ledöntéséről is kérdeztük a társaság vezetőjét, az ELTE docensét.

A távoli jövőből, Hermann Hesse Az üveggyöngyjáték című nagyregényének utópisztikus világából visszatekintve a 20. század első fele a történelem legsötétebb korszakának látszik.

Valóban a vége felé, a 495. oldaltól kezd fölforrósodni A vége.

Bolondosan bölcs könyv ez, ami persze olyan meghatározás, ami fordítva is pont ugyanazt jelenti.

Megjelenésünk napján kezdődik és vasárnapig tart a Budapest Pride LMBTQ Filmfesztivál. Ebből az alkalomból közöljük beszélgetésünket Az órák világhírű, nyíltan meleg szerzőjével, akivel törzshelyén, egy New York-i cukrászdában találkoztunk.

Az idén 80 éves, Nobel-díjas perui írót Madridban értük el telefonon, hogy erotikáról, irodalmi botrányokról és arról a hírhedt ökölcsapásról is kérdezzük, melynek elszenvedője Gabriel García Márquez volt.

Tizennégy évvel a nagy sikerű A nyugalom megjelenése után itt az új regény: A vége. A szerzővel szöveg és valóság kapcsolatáról, Kádár-korról és Orbán-korról beszélgettünk, és arról, hogy van-e rémisztőbb a fehér papírnál.

Az őszi kiadói szezon egyik legtöbb figyelmet kapott könyve Réz Pál és a kérdező Parti Nagy Lajos úgynevezett hangos memoárja, interjúkötete, a Bokáig pezsgőben lett.