Könyv

Lám, egy újságíróból is válhat még komoly ember – sok más, okvetlenül fontosabb, általános tanulság mellett ezzel a reménykeltő személyes felismeréssel gazdagítja a szakmabeli olvasót William L. Shirer nagy sokára végre magyarul is megjelent alapműve – s persze életútja.

1975-ben a Belügyminisztérium III/I-es ügyosztályán „PÁPAI-né” néven nyitották meg Forgách András édesanyjának beszervezési és munkadossziéját. Forgács Marcellné Avi Shaul Bruria férje egészségügyi állapota miatt állt ügynöknek. Róla szól az Élő kötet nem marad című könyv.

A Nobel-díjas írót alaposan kikérdeztük, interjúnkat az e heti Narancsban találják. Ajánlónkban arról értekezik a mester, miért nehéz a szexről írni.

Nagyjából 10-15 évvel ezelőtt a Borisz Akunyin néven író grúz Grigorij Cshartisvili volt a nemzetközi lektűrirodalom, azon belül is a történelmi krimi egyik legnagyobb reménysége.

„Találtam egy holokauszt-poémát, megtanultam miatta jiddisül, magyarra fordítottam, gondoltam, írok hozzá egy rövid utószót és kész. Ez hat éve történt” – kezdi szerény öntudatossággal fordító-társszerzőként jegyzett könyvét Halasi Zoltán.

Szinte már a legendák homályába vész, hogy egykoron nálunk is termesztettek gyapotot, gumipitypangot és bizony (nem is csupán a Tanú című film poénjaként) intenzíven kísérleteztek a citrusfélék magyarországi meghonosításával.

A közmegegyezés szerint legjobb könyve A szenvedély, a Miért lennél boldog, ha lehetsz normális? pedig a legszemélyesebb – utóbbiban a leszbikusságát nyíltan vállaló írónő kendőzetlenül mesél sanyarú gyermekkoráról, örökbefogadásának történetéről.