Gyerek+könyv

Kristina Ohlsson: Az Ezüstfiú

  • - urfi -
  • 2015. december 26.

Könyv

Bizonyára már a cikk elején illene kicsit szidalmazni a Magyarországon oly lenézett írói és kiadói profizmust, és eltartott kisujjal beleverni a billentyűzetbe olyan sértő kifejezéseket, mint az iparosmunka, a trendérzékenység vagy az eladhatóság. Ohlsson tényleg semmit nem bíz a véletlenre. Először kifőzött egy sikeres sorozatot a skandináv krimik ismert receptje szerint, majd írt egy trilógiát kiskamaszoknak, amelynek szép egyenletesen, évente megjelenő darabjaiban a háromfős baráti társaság egy-egy tagjának történetét járja körül. Az egyiknek meghalt az apja, a másiknak szegények a szülei, a harmadik családjában sok a veszekedés – és természetesen az aktuális társadalmi problémák is minden sarkon lesben állnak. A svédül tavaly megjelent második részben például befut a kikötőbe egy szíriai menekültekkel teli hajó, és ezzel egyidejűleg valaki lopni kezdi az ételt a török étteremből, amelyet a sajnos Aladdinnak nevezett fiú szülei üzemeltetnek.

Mivel egy svéd kisvárosban járunk, ne számítsunk vad ideológiai vitákra. Nem az a kérdés, hogy a menekülteknek segíteni kell, hanem az, hogy mivel segíthetnek nekik a legtöbbet. Itt a szerző meglepő módon kicsit letér a korszerű korosztályos irodalom főcsapásáról, ugyanis a szereplők bár esendőek és életszerűek, de végül mindenkiről kiderül, hogy aranyból van a szíve – ami egyrészt hazugság, másrészt dögunalom. Annál izgalmasabb a három gyerek nyomozása, amelynek egyszerre tárgya az ételtolvaj és egy száz évvel ezelőtti bűntény, és amelynek végén egy nyugalmat kereső kísértet és éhező menekültgyerekek várják őket. A tanulságok sűrű levonogatása közben kevesebb tere marad a jellemábrázolásnak, de a három gyerek problémái azért átélhetők, a krimiszál pedig mindig lendületes továbbhaladásra ösztönzi az olvasót az akadálymentesített nyelvi környezetben.

Fordította: Bándi Eszter. Animus, 2015, 256 oldal, 2890 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.