Könyv

Karácsonyi Zsolt: A Krím

  • - svébis -
  • 2015. december 26.

Könyv

A kortárs erdélyi irodalom már rég kikeveredett az önsajnálat és a melldöngetés Wass, Reményik és Dsida által határolt Bermuda-háromszögéből. Karácsonyi Zsolt kötete azonban valahol a feledés, a feldolgozás, a túllépés közben megrekedt a meghasonlott költészet senkiföldjén. Két világ közt ragadt mint kísértet.

„Nem volt hazám, nem is harcoltam érte, / azt vártam mindig, hogy valaki kérje” – írta Lövétei Lázár László épp tíz éve, Magánzsoltár című versében. Mára már ez sem jellemző, nincs reflexió, nincs visszagondolás, az erdélyi költészet nem kezeli magát külön hangként. Karácsonyi azonban igen, ettől válik idejétmúlttá. Fenntartja a költői beszéd helyrajzát, és személyes kérdést csinál belőle: onnan ide beszél. A Krím költeményeinek többsége identitásvers, a legiskolásabb fajtából. „Erdélyország egy félsziget, Erdélyország a Krím nekem. / Itt nyaralok, itt telelek, és innen szól az énekem.” Vagy máshol: „Az Erdély nevű tengeren hajózom”. Konténernyi elvágyódás és kötődés, tengerészeti motívumok árja, ám ez a költészet elsősorban alanyi és nem ­közéleti. Így a Krím mint költői eszköz, hasonlat, mint a kötet valódi tétje recsegve omlik le és temeti maga alá az egészet. Karácsonyi olyan metaforát választott magának, ami túlnő ezen a költészeten, hisz mindezek mögött akarva-akaratlan ott szendereg egy másik történet. Nem lehet 2015-ben úgy gondolni Krímre, hogy ne jutna eszünkbe az ukrán–orosz konfliktus vér­iszamós világa. A Krím nagyon erős motívum, de korántsem úgy, mint ahogyan Drezda vagy Varsó volt sokáig Téreynél. Nem egy elmúlt katasztrófa megrázó emléke, hanem egy jelenkori iszonyat közeli lőporszaga. Ennek azonban nyoma sincs ezekben a versekben, a Krím itt valami egészen más. Se nem elég megrendítő, se nem elég kidolgozott.

És akkor még nem is beszéltem a suta és gyermeteg szójátékokról, de ezek után minek is.

Orpheusz Kiadó, 2015, 112 oldal, 3000 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

„Elérve a tehéncsorda által hagyott sárnyomokat balra fordulunk” – ilyen egy hétvégi túra Székelyudvarhely környékén

Két napot teljesítettünk a Via Transilvanica székelyföldi szakaszából, Farkaslakáról Székelyudvarhelyre, onnan pedig Homoródszentmártonig gyalogoltunk. Felmásztunk Jézus fejébe, pásztorkutyákkal barátkoztunk, és még egy szüreti felvonulásba is belecsöppentünk. A közel 50 kilométeres út során más túrázókkal alig, medvékkel viszont szerencsére egyáltalán nem találkoztunk.

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.