Könyv

Róluk súgtak

Jelenkorunk megértésében is sokat segítene, ha szorgos kutatói munka nyomán, sok-sok mozaikot összerakva sikerülne megírni a Kádár-kor minden részletre kiterjedő mikrohistóriáját – ebből a szempontból valamennyi adalék üdvözlendő!

Az út örömei

„Azzal azonban, úgy érzem, számot kell vetnem, hogy amikor a felszín mentén közelítem meg Bach zenéjét, vagyis egyszerűen csak hallgatom vagy játszom, mindaz, amit tudok róla, nincs – illetve talán pontosabb úgy fogalmazni: nincs feltétlenül – összefüggésben azzal az elementáris élménnyel, amit zongorázás vagy zenehallgatás közben érzek.”

Szétírás

Nagy feladat elé állítja Szöllősi Mátyás első regénye az olvasót. Meg kell fejtenie, miről is akar szólni a mű. Mert szól ez a könyv sok mindenről, elsősorban egy krisztusi korba tévedt férfi számvetéséről, ám végül az egész nem áll össze sem üdv-, sem kárhozattörténetté. Bár lehet, nem is akar.
  • Svébis Bence
  • 2019. március 14.

Az erdő kapitánya

Mándy Iván jutott eszembe Kollár-Klemencz László második kötetének címéről. A magyar irodalomban Mándy volt a tárgyak nagy költője, és novellaköltészetének lényege éppen abban állt, hogy menthetetlenül prózai volt, egyszerű és szerény.
  • Kránicz Bence
  • 2019. március 7.

Sajtósirató

Régen olvastam annyira izgalmas könyvet, mint amilyen Pethő Tibor vaskos, több mint 500 oldalas monográfiája, amelyben a Magyar Nemzet napilap 80 évét követi végig.
  • Götz Eszter
  • 2019. március 7.

"Viccet csinál a feminista sztriptízbárból"

The Flamethrowers című regényére a legszigorúbb amerikai kritikusok is felkapták a fejüket – az egyik tábor ünnepelte, a másik dühöngve macsónak (!) nevezte az írónő második könyvét. A harmadik regényre a Man Booker-díj döntnökei is áldásukat adták: A Mars Klub felkerült tavaly a jelöltek szűkített listájára. Ez és a magyar kiadás remek alkalom volt egy beszélgetésre.