Könyv

Róluk súgtak

Szentirmay László: Polvax – Egy politikai klub a Kádár- és az Orbán-korban

Könyv

Jelenkorunk megértésében is sokat segítene, ha szorgos kutatói munka nyomán, sok-sok mozaikot összerakva sikerülne megírni a Kádár-kor minden részletre kiterjedő mikrohistóriáját – ebből a szempontból valamennyi adalék üdvözlendő!

Pláne, ha olyan olvasmányosra, sok tekintetben izgalmasra sikeredett, mint Szentirmay László könyve a hetvenes-nyolcvanas évek egyetemi életéről, az ott zajló politikai mozgásokról, alternatív szerveződésekről és az ezekre rámozduló titkosszolgálat ármányos működéséről.

Szentirmay 1976 és 1984 között vezette a Közgázon az egyetemista és értelmiségi körökben elhíresült Polvax (Poltár) klubot, amely nyolc évig működhetett – habár kétszer azért be is tiltották. A szerző részletesen okadatolja, hogyan lehetett a túlérett Kádár-kor Magyarország egyik (a körülményekhez képest és viszonylagosan) legszabadabb helye egy olyan oktatási intézmény, amelynek hivatalos neve Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem volt (ha a rendőr meglátta ezt a személyiben, akár még tisztelgett is a Moszkva téren dülöngélő közgázos egyetemistának).

A terjedelmes méretű, dossziét imitáló, gazdagon illusztrált kötetben Szentirmay nem csupán saját klubjának működését elemzi, de beszámol az akkor már virágzó egyetemi klubrendszerről vagy éppen a szakkollégiumi mozgalom úttörője, a már akkor Chikán Attila igazgatósága alatt működő Rajk Szakkollégium első virágkoráról is. A komoly kutatómunkát abszolváló szerző áttanulmányozta az egyetem irányításával, kontrollálásával megbízott grémiumok, leginkább persze a pártbizottság működésével kapcsolatos iratokat is, de legalább ennyire fontos, hogy az olvasót megismerteti azzal, hogyan konspirált és szervezett be ügynököket a politikai elhárítás, jórészt a III/III. Csoportfőnökség. (Ahogy egy mellékelt dokumentum is bizonyítja, a beszervezés már korábban, a hadseregnél elkezdődhetett.)
E terjedelmes fejezet előnye, hogy nem áll meg a Közgáz besúgóinak, jelentéseik, kényszerű rekrutációjuk, későbbi karrierjük bemutatásánál, sokat megtudhatunk a beszervezők és feletteseik munkásságáról is. Az is nyilvánvaló lesz, hogy még a Kádár-kor harmadik évtizedében sem álltak le az elit értelmiség, az egyetemi, akadémiai világ behálózásának, sőt beszervezésének munkájával, legfeljebb akkor már meg lehetett úszni, ha valaki egyszerűen negligált egy ilyen felkérést.

Némi szomorúsággal számol be a szerző arról, hogy az erre az évtizedre (2011 és 2016 között) feltámasztott Polvax klubnak már az Orbán-rezsim által teremtett körülmények miatt kellett a régi egyetemi környezetből idővel a majdnem külvárosba költöznie. Az intézményi semlegességre kínosan vigyázó közgázos egyetemi vezetésnek már sok lett volna egy nyíltan politizáló vitakör, és Paul Lendvai meghívása nyomán már a legendás, egykor a Rajknak is otthont adó Horánszky (Makarenko) utcai egyetemi épületet visszabirtokló jezsuita kollégium is visszalépett. Így maradt a Wesley János Főiskola jóvoltából a Dankó utca, ahol előadók és közönségük éveken át közelről találkozhattak a külső-józsefvárosi valósággal. Mellesleg a megőrzött levelek szerint 1979-ben a Kádár-titkárság hasonló indokokkal hárította el a beszélgetésre való felkérést, mint 2016-ban Orbáné – a „más irányú elfoglaltság”, a „sűrű hivatali program” és a „kormányzati munkából adódó kötelezettségek” sok jót most sem sejtetnek.

Ir-Ma Szamizdat Kiadó, 2018, 271 oldal, 5000 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.