A szerk.
A szerk.
A brit ragály
Azt mondja Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, hogy most már csak egyetlen megoldás maradt a Brexit-probléma kezelésére.
MaNcs 31. évf. 04. sz. (2019-01-24)
Azt mondja Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, hogy most már csak egyetlen megoldás maradt a Brexit-probléma kezelésére.
Amiről George Birnbaum a több svájci napilap hétvégi mellékleteként szolgáló Magazin című újságnak beszélt (a cikket itthon a 24.hu fedezte fel, s azóta elérhető angolul a buzzfeednews.com oldalon is), sok újdonságot nem tartalmaz.
„Nyissátok már ki! Nyissátok már ki! A kurva istenit neki!” – kiáltozzák a tévészékház beeresztő kapujához érkező biztonsági őrök, akik Hadházy Ákost cipelik ki – tisztán látható erőszakkal – az épületből.
Okkal tűnik úgy, hogy az Orosz Tudományos Akadémia és a Magyar Tudományos Akadémia átalakítása ugyanarra a kulcsra jár.
A búvárlás a Duna fenekén, lassan nyolc évtizeddel a történtek után, nem old meg semmit, nem vigasztal meg senkit, és nem mutat előre, ahogy Kertész Imre mondta, a holokauszt „jövője” felé.
A múlt héten két, Magyarország szempontjából különösen fontos javaslatot fogadott el az Európai Parlament, az Európai Bizottság pedig a magyar médiapiac torzulásait is vizsgálhatja.
A heves szónoklatairól ismert kiskunfélegyházi diák visszaszólt az őt sértegető Bayer Zsoltnak, „a nemzet udvari bolondjának” és az „éretlen óvodás” Bencsik Andrásnak. Szerinte Orbánék nem tőle félnek, hanem attól, hogy fellelkesülnek a fiatalok.
A magyar idősgondozás éppúgy kettészakadt, mint a társadalom egésze: a szegény nyugdíjasok még szegényebbek és kiszolgáltatottabbak lettek, a tehetősebbek viszont egyre több lehetőség közül választhatnak. Az állam pedig hátrébb lépne.
Az Orbán-kormány immár ötödik éve folytatja furcsa háborúját a magántulajdonú tankönyvkiadók ellen. Az idén közel kerülhetünk a tankönyvpiac teljes államosításához, a privát kiadók egyedül a szülők és a pedagógusok bátorságában bíznak.
Január elején még általános sztrájkban reménykedtek, most már inkább egymásba érő munkabeszüntetésekben és demonstrációkban bíznak a szakszervezetek. A bértárgyalásokkal a kormány könnyen lehűtheti a kedélyeket.
Mindennek eljön az ideje, egyszer majd Paksot is bezárják. De mi történik utána? Hogyan kell egy nukleáris erőművet biztonságossá tenni? Németországba mentünk, hogy megtudjuk.
Az Isten Háta Mögött-tel (IHM) a szó eredeti értelmében vett progresszív metált játszott, amit új zenekarában, a Tejben elborult popzenére cserélt. Az énekes szubpopról, leszokásról és arról is mesélt, miért nem sírja vissza az IHM-et.
Van egy pillanat a műsor legelején, amikor kissé elbizonytalanodunk, mi jöhet még: Hans Niessl burgenlandi tartományfőnök és Magyar Levente budapesti külügyi államtitkár a felsőőri kisiskolásokkal együtt próbálja elénekelni az „alsóőri kisleány, vigyél által a Pinkán” kezdetű népdalt. Elárulhatjuk, nem nagyon megy nekik; szerencsére a műsor a hátralévő háromnegyed órában nem ezen a csapáson halad tovább.
Önmagában az, hogy tavaly december 22-én lett volna Petri György 75 éves, a költő életművének befogadása szempontjából nem kell, hogy bármit is jelentsen.
Alighanem ő a 20. század második felének legelevenebb utóéletű magyar előadóművésze. Nézzük, hallgatjuk és idézzük, istenítjük és ócsároljuk, értjük – és félreértjük.
Hamarosan politikai pályára lép a transznemű brit komikus, de előtte még turnézik egy jót, április 20-án például Budapesten is fellép. Jeremy Corbynról, Darth Vaderről, a Monty Pythonról és Louis C.K. visszatéréséről is beszélgettünk.
Ez az előadás nem lesz népszerű még a Pintér-rajongók körében sem. Részben azért, mert nem „sima” fikciós darab (van-e ilyen egyáltalán – erről majd később), részben azonban azért, mert pont azt bombázza és rombolja, amit eddig Pintér Béla felépített.
Pár hete a köztévé egyik adásában a homoszexuálisok „gyógyítása” volt téma: a műsor szereplői szerint van erre megoldás. Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének tudományos tanácsadóját arról kérdeztük, hogy komolyan lehet-e venni az efféle megnyilvánulásokat.
Amikor az orosz katonai és állami vezetés (beleértve a frissen megválasztott Putyint) súlyosan levizsgázott.
Dzsihadista apák és fiúk, Hitler-rajongó cseh kisember és RSG-dráma – megnéztünk néhány filmet a BIDF idei felhozatalából.
Filmes producerként, befektetőként vagy kaszinótulajdonosként Andy Vajnát mindig a profit érdekelte, ehhez pedig nem átallott kétes hírű adóoptimalizálási módszerekhez folyamodni: ez az a kép, amely a vasárnap, 75 évesen elhunyt kormánybiztosról kialakult, és alighanem fenn is marad a köztudatban.
Bár már közel nyolc éve áll az Andy Vajnához köthető Magyar Nemzeti Filmalap, még mindig vita tárgya, hogy beszélhetünk-e Vajna-éráról, és most – az alapító halálával – valóban egy korszak végéhez érkeztünk-e.