Grecsó Krisztián: „Végleg el tudtam engedni a kudarcot”

  • Kling József
  • 2019. március 7.

Könyv

Grecsó Krisztiánnal betegségéről és gyógyulásáról, irodalmi kánonról, sikerről és bukásról is beszélgettünk. És természetesen legújabb, Vera című regényéről.

Magyar Narancs: A betegségedről egy ideig hallgattál, de aztán elkezdtél megnyilvánulni. Azt mondtad, Kulka inspirált. Nagyon rosszindulatú nézőpont, ha valakiben felmerül, hogy ezt is felhasználod a karriered, imidzsed építésére?

Grecsó Krisztián: Biztos van, aki így gondolja. Magam is sokat vacilláltam, de az a helyzet, hogy direktben tulajdonképpen kétszer beszéltem a betegségemről, az ÉS karácsonyi számában, meg most pár hete az RTL-en. Sok interjúkérést elhárítottam. Én is azt gondoltam, hogy ezzel nem házalunk. Petrányi Ágotával, az onkológus doktornőmmel, aki gyakorlatilag megmentette az életemet, sokat beszélgettem erről. Elmondta, mi várható, ha nyilvánosság előtt felvállalom…

(...)

MN: Gondolom, elég hamar felmerült a kérdés, miért épp veled történt?

GK: Nem tudsz nem így viszonyulni hozzá. Rögtön magadat kezded hibáztatni. Biztos rosszul éltem, túlhajtottam magam, felelőtlen voltam, itt a büntetés. Az öngyűlölet még oké, de sajnos a környezeted is úgy gondolja, hogy csak te lehetsz a hibás.

false

 

Fotó: Németh Dániel

Az áldozathibáztatáson minden beteg átesett, akivel beszéltem. Ha nem megértő közegben élsz, akkor ennek súlyos lelki terhei vannak. Még így is el kellett jutnom odáig, hogy elhiggyem a pszichológusnak, az onkológusnak, hogy nem én vagyok a hibás. Hetente legalább négyszer sportoltam, nem cigiztem, egészségesen étkeztem. Amikor a diagnózis után azzal jöttek, a jövőben miken kell változtatnom, csak széttártam a karomat és azt mondtam, de hát én így élek.

MN: Megváltoztatott a betegség?

GK: Persze. Egy másik test maradt utána. Alázatot igényel, hogy ezt elfogadd. Nem érzek ízeket, nincs nyálam, nincs nyirokkeringésem, az egyensúlyérzékemmel problémák vannak. Ez nem nátha, ami nyomtalanul elmúlik. Majd javulgat, egy év, két év, az orvosok ilyeneket mondanak. Türelem kel hozzá, hogy ne keseredj bele.

Grecsó Krisztián a beszélgetésben azt is elárulta, legújabb regénye, a Vera miben különbözik az életmű eddigi darabjaitól. Beszélt aMarton-ügyről és a kultúrharcról, arról, hogyan dolgozta föl élete legmegsemmisítőbb írói kudarcát, és azt is elmesélte, mi a legutolsó emléke Tandoriról.

Ha kíváncsi rá, a legfrissebb Magyar Narancsban elolvashatja.A lap csütörtöktől kapható az újságárusoknál, vagy előfizethet rá itt.

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.