Könyv

"Az NDK összeomlása után - voltaképpen mindmáig tart ez - a keletnémet létezést alacsonyabb rendűnek, másodrangúnak, másodosztályúnak tekintette a közmegegyezés..." - idézi a fülszöveg a szerzőt, aki ezt nem fogadja el, s ha nem is versengést, de "önmagunk komolyan vételét" várja, értelemszerűen önmagától is.

Lehetett volna ellentmondani Sztálinnak? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseken rágódott 1962-ben a szocialista korszak néhány főszereplője (Rákosi Mátyás, Gerő Ernő és Aczél György) Oroszországban. Fantasztikus, lehangoló és tanulságos dokumentumkötet jelent meg a napokban.

Nem indul rosszul. Az alapkonfliktus - az írónő és a szeretve tisztelt, de rengeteg problémát okozó idős édesanya kapcsolata - ígéretesnek tűnik, és lehetőségeket rejt magában a levakarhatatlan fiatal etnográfus lány alakja is.

56-os történet.

Amerika egyik legsikeresebb írójának először jelent meg regénye magyarul: a Jiddis Rendőrök Szövetsége egyszerre krimi, zsidó sorstörténet és alternatív történelmi fantáziadarab. A 49 éves szerzővel alacsony-, magas- és elveszett kultúrákról beszéltünk telefonon.

A már negyvenes évei elején is szinte klasszikusként tisztelt, színpadi szerzőként is sikeres Térey Jánossal beszélgettünk a hazafias költészet XXI. századi lehetőségeiről, a magyar történelmi emlékezetről és hárításról, nemsokára megjelenő új kötetéről és a Nemzeti Színházról.

A nemrég megjelent Nincs, és ne is legyen legalább annyira magával viszi az olvasót, mint az első könyv - a már ismert, sötét és nyomasztó világba. A Pertu hangos szakmai sikere után sem lett főállású író, ugyanúgy zenét és szolfézst tanít. De már nem irtózik - annyira - saját szövegeitől.