Krúdy Gyula: A macskavári sasok

  • - oil -
  • 2013. március 1.

Könyv

Nagy írók gyerekekhez szóló művei gyakran feledésbe merülnek. Pedig, ahogy ez a Sajdik Ferenc új illusztrációival megjelenő válogatás is bizonyítja, Krúdy magával ragadóan mesél a 6-12 éveseknek a török korról, Mátyás királyról, a Rákóczi-szabadságharcról és 48-ról. Nemzeti nagylétünk ízes, népmesei fordulatokban gazdag elbeszéléseiben alapvető érték a bátorság, a becsület és a hazafiság, persze mindez magyar előjelű, a legkisebb pedig elnyeri méltó jutalmát - kivéve talán az egyetlen Petőfit. Ki kell emelni a történetek egy sajátos, szocioriport-szerű vonulatát: Krúdy, akinek nagyapja maga is századosként védte Komárom várát, bejáratos volt a Soroksári úti Honvéd Menedékházba, ahol szívesen faggatta a fák alatt üldögélő, ősz Kossuth-szakállas egykori bajtársakat a nagy csatákról, legendás hadvezérekről. A dicső múlt felidézése nyomán egy csapásra változnak át daliás legénnyé a bogarakat nézegető, nyolcvan-kilencven éves öregurak. Néha odaszólnak egymásnak, hogy "szép dolog, csakhogy ez nem Selmecen, hanem Szolnokon történt", meg figyelmeztetik magukat, hogy a március 15-ei ünnepen, ahová együtt vonulnak ki piros atillában, véletlenül se köhögjenek - mindettől igazán élővé válik ez a szórakoztató történelmi olvasókönyv. Remekül illenek az édes-bús hangulathoz Sajdik Ferenc kidolgozott, színes rajzai: cifraszűr vagy dolmány, egy öreg hajdú bajsza vagy a pattantyúsok ágyúi maguk is önálló, sűrített adomaként működnek. Érdekes szinergia a címadó várvédő sasmadarakban felfedezni gyerekkorunk Gombóc Artúrjának rokonait.

Holnap Kiadó, 2012, 118 oldal, 2800 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.