Egy, csak egy olyan hely van e világon, ahol mindenki; zsaru és csirkefogó, hívő és hitetlen, gyilkos és áldozat, de még a cowboy, sőt az indián is zsidó. Igen, jól tippeltek: ez az egy hely az alaszkai Sitka, mely nem jöhetett volna létre Michael Chabon (interjúnk vele itt olvasható) írói fantáziája és a történelem parányi átírása nélkül. Régi passziójuk ez az alternatív történelmet íróknak: másítsuk meg kicsit a második világháború menetét, mondjuk, győzzön Hitler (Robert Harris: Fatherland), vagy, mondjuk, ne győzzön, ez esetben viszont a zsidó állam menjen össze és csússzon arrébb a térképen. Chabonnál csúszik is, s meg sem áll Alaszkáig. Itt, egy kies földdarabon kaptak földet és letelepedési engedélyt a Hitler elől menekülő zsidók, ám derűlátásra semmi ok, történetünk kezdetén ugyanis épp lejárni készül a hatvan évre kölcsönkapott autonómia.
Chabon nagyban és kicsiben is játszik: míg nagyban a zsidó sors, a Messiásért áhítozó és már megint valahonnan kiebrudalt és már megint inkább csak megtűrt nép története pereg, kicsiben egy detektívtörténet szálai kezdenek kibontakozni. És ahol nyomozás van, ott nyomozónak is kell lennie, Chaboné például egy Chandler-kompatibilis figura: az emberiségbe vetett hite nem több mint Marlowe-é, és a gyűröttségét sem érheti kifogás a hard-boiled iskola híveinek soraiból. Ám bármennyire is ezt sugallná a papírforma, Landsman nyomozó nem utánzat, vagy ha mégis, akkor a legeredetibb utánzat, amit Chandler óta kifundáltak.
Nem csak azért eredeti, mert Chabon egy nem létező szlengben, sitkai jiddisül beszélteti nyomozóját (a könyv végi szószedetből megfejthető, mit is jelent, ha egy noz benyom egy stekelét, majd megcsörren a sojfere, s bejelentkezik egy stinker, akinek fontos információi vannak egy starkerből lett slosszerről), ez ugyanis ügyes díszítés csak. Éppenséggel a cinikus detektívdumáktól sem kell hasra esni, ezek meg a kötelező körök, a szerző műfaji jártasságának megnyugtató bizonyítékai. Landsman nyomozót a környezete emeli ponyvafigurából irodalmi alakká; az a zsidók, amerikaiak, indiánok és indián zsidók által lakott földdarab, mely felerészt amerikai nagyváros, felerészt kelet-európai stetl. Átmeneti szállás, ahol a két legnépszerűbb szabadidős tevékenység a sakk és a Messiás-várás, és ahol egy hatvan évig tartó röpke pillanatra Chandler viharvert amerikaijai összebújnak Singer hazátlan zsidóival.
Fordította M. Nagy Miklós. Cartaphilus, 2012, 430 oldal, 3490 Ft
