Mark Collins: Hazátlanok

Könyv

56-os történet.

Kicsit Írországé, kicsit az íróé, kicsit a miénk. Az ír szerző ugyanis tulajdonképpen bevándorló, a forradalom után Magyarországról disszidáló nagyszülei történetét formálta regénnyé. Adódik tehát a lehetőség, hogy egy történelmi regény és egy családregény ügyes egyvelege legyen, megspékelve az újszerű külső nézőponttal: nem azt látjuk újra és újra, miért kellett innen elmenni, hanem azt, hova lehetett érkezni. És főként, hogy ott jó volt-e. Collins válasza egyértelmű nem. Persze érzékelteti: rossz és rossz közül ez volt a jobb választás.

Lovas Sándor és nővére kivándorlását követhetjük nyomon, egy írországi menekülttábor életét: a hálát, a szabadság illúzióját, majd a csalódottságot. Hiszen Írország ugyan szabad, de válságban levő, munkanélküliséggel küzdő ország, amely nemhogy befogadni nem tud menekülteket, hanem saját lakosságát sem tudja maradásra bírni. Hiába azonban az érdekfeszítő kezdet és az ígéretes nézőpont: a regény iskolásan megírt szövege nem segíti az előrehaladást. Funkciótlan és túlburjánzó, közhelyes elbeszéléssel, túlmagyarázásokkal. A naturalisztikus leírások sem mindenhol működnek - a leíró technika, ami az ÁVO kínzómedencéinél hatásos, a szerelmi jeleneteknél kínlódó és kínos. A szereplők sem igazán élő figurák, talán Sándor karakteréről és motivációiról derül ki valami. Sokkal jobban járt volna a szerző, ha nem "mesélni", hanem mondani akar valamit, és elkapja azt a néhány, visszaemlékezésként beszúrt, kifejezetten erős novellisztikus részletet. Enigmatikus és kifejező részek ezek, mint például a hordó vér története. Talán az arányérzék hibája vethető leginkább az író szemére: könyvére jócskán ráfért volna a szerkesztői húzás. Bármennyire is érdekes tehát a kivándorlók kinti története - sajnos Collins könyve olyanná válik, mint a lassú, tespedt és unalomba fúló menekülttábori élet, amelyről ír.

L'Harmattan Kiadó, 2012, 314 oldal, 2900 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.